Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
5. A dunaújvárosi kikötő partfalának megcsúszása
1955. év tavaszán a kikötő hivatalos átadása nélkül a felettes hatóságok elrendelték a kikötő használatba vételét. Az érc kirakodását 1955. évben kezdték meg, a kikötő darabáru nyilt rakodóján. 1955-ben és 1956-ban kizárólag itt rakodtak. 1956-ban azonban megkezdték a kikötő érctárolőjá- nak épitését és azt 1957. julius hóban, ugyancsak a hivatalos átadást megelőzően, használatba vették. 1956. év május hónapjában, a nyilt rakodón a megengedettnél nagyobb mennyiségű érc tárolása miatt (mely a kikötőplató szintje fölött 10-12 m magas volt) a partfal felső éle kb. 8 cm vízszintes elmozdulást szenvedett. Az ércterhelés csökkentése után a partfal éle csaknem eredeti helyzetébe tért vissza. 1957. júliusában a nyilt rakodón kirakott, a megengedettnél több mint háromszorosát kitevő érctömeg terhének hatására, a partfal a nyilt rakodó előtt is néhány hét alatt, a KGMT1 helyi kirendeltségének mérése szerint mintegy 150 m hosszon 20-30 cm méretű vízszintes elmozdulást szenvedett a koronaszint magasságában. Hasonló mértékben mozdult el a darupálya és a vasúti pálya is. Az elmozdulások függőleges irányban is jelentkeztek 20-30 cm nagyságban. 1957. augusztus hó folyamán az érctéri partfal is az ott kirakott, megengedettnél nagyobb érctömeg hatására elmozdult. Elmozdulása a +260 és +440 szelvények közötti szakaszon jelentkezett. Különösen nagy volt az elmozdulás a + 280 és + 350 szelvények közötti 70 m hosszú szakaszon, ahol a legnagyobb süllyedés a belső dárupályán következett be. A legnagyobb vízszintes elmozdulás (63 cm) a partfal + 240 és + 400 szelvényei között volt észlelhető. Itt nagymérvű függőleges elmozdulásokat szenvedett a külső darupálya és a vasúti pályák is. Megsüllyedt a partfal, sőt az ércteret hátulról határoló töltésen is félméteres vízszintes és függőleges értelmű deformációk és horpadások keletkeztek. Az érctároló tálca északi és déli lezáró falának dilatációs hézagai, julius és augusztus hónapok alatt 10, illetve 4 cm-re megnyíltak. A tálca vasbeton szerkezete megrongálódott. Az érctárolő meghibásodásakor a helyszínen tartózkodó vasmű-dolgozók robbanásszerű zajt észleltek, ami minden valószínűség szerint az érctároló lemezének hirtelen átszakadásával függhetétt össze. A tönkrement vasbeton lemez két része egymáshoz képest erősen (mintegy 40 cm-t) eoltolódott függőleges értelemben. A tönkrement lemezrész teknőszerüen lesüllyedt, legmélyebb része kb. 85-90 cm-rel mélyebben van, mint az eredeti helyzetében volt. Ezek a tények csak 1957. novemberében voltak megállapithatők, amikor az érctár- cáről a vasércet teljesen elszállították. A Mélyépítési Tervező Vállalat a mozgások keletkezésének kezdeti stádiumában, már 1956. május, junius és julius hónapokban a Vizmüépitő Vállalat építésvezetője utján többször szóban és Írásban tiltakozott a rakodótér túlterhelése ellen és sürgős intézkedéseket kért a mozgások megállapítása érdekében, majd konkréten megadta a pillanatnyilag sürgős teendőket. A süllyedési adatok birtokában korlátozta az érctálca északi végében 60
