Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

5. A dunaújvárosi kikötő partfalának megcsúszása

meghagyható érc-depőnia magasságát és a + 260 és + 400 szelvények között megtiltotta a daruk Üzemeltetését és ott tartózkodásukat.

Sorozatos intézkedésének nyomatékot csak a Köponti Döntő Bizottság (KDB) szakértőjének 1957. XI. 20. -i helyszíni szemléje alapján a KDB határozatot hozott, amikor november végén megindult az érctálcán is a hatékonyabb tehermentesités munkája.

A partfal mozgása a megengedettnél nagyobb ércterhelés időszakában folyamatos volt. Az érc lehordásának hatására, azzal párhuzamosan, a mérések szerint csökkenő tendenciát mutatott s a terhelés megszüntetésével a mozgások is gyakorlatilag megszűntek. A kikötő-rakodó 270 m hosszú szakaszán a darupályákat és vasúti vágányokat a Vasmű saját hatáskörében helyreállította és Üzemelteti.

A kikötő + 270 szelvényétől délre a helyreállitási munkák még a mai napig sem kezdődtek meg, igy ezen a szakaszon az üzemeltetés szünetel.

5.3 A kikötő partfal megcsúszásának okai

Bár az eddig elmondottak is érthetővé teszik a kikötő partfalának megcsúszását mégis indokolt kissé visszább menni a hibákat kiváltó körülmények elemzésében.

A kikötő telepítését nem előzte meg tüzetes geológiai, hidrogeológiai és mérnökgeológiai vizsgálat, s igy az előmunkálatokra mindössze 3 hét állt rendelkezésre, 6-8 hónap helyett. így a telepítés túlságosan gyors eldöntéséből származott az, hogy a kedvezőtlen geológiai viszonyokra nem terelődött rá a figyelem eléggé élesen. A partfalszekrény számitásánál 1951-ben a tervezők az akkor érvényben levő előírásoknak megfelelően 1,5- szeres biztonsági tényezőt vettek figyelembe az elcsúszás tekintetében. Az 1957. szeptemberében életbe léptetett uj alapozási szabvány már 1,5 - 2- szeres biztonsági tényező felvételét Írja elő, körhengeres csuszólap figyelembevételével, a szóban forgó partfal meghibásodásának szakkörökben nyilvánosságra került körülményei szerint.

A beruházási költségek csökkentése és a kivitel meggyorsítása érdekében tett intézkedések olyan engedményeket követeltek meg, amelyek feltétlenül a kikötőpartfal állékonyságának rovására mentek. Ezek közül meg- emlitendők az alábbiak:

1. A vasbeton szekrényeknek a tervben előirt soványbeton részleges kitöltése helyett homokos kavicskitöltést rendeltek el,

2. a szekrények alatt ágyazati kiegyenlítő rétegnél a tervezők első rétegnek 1 m vastagságban kőhányást, felső rétegnek pedig zuzottkövet irányoztak elő. Az ágyazat vastagságának csökkentése nélkül, annak anyagában és szerkezetibe!) szintén fordultak elő változások.

Az anyagtakarékosságra, kőhiányra, szállítási nehézségekre, a szoros határidőre való tekintettel elrendelték, hogy akőhányást mosott kavics helyettesítse.

61