Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
5. A dunaújvárosi kikötő partfalának megcsúszása
3. Beépítés előtt a fenti nehézségekre hivatkozva további könnyítést is bevezettek, nevezetesen a mosott kavics egy része helyett csak közönséges homokos Duna-kavicsot építettek be. 4. Az eredeti elgondolásoktól és javaslatoktól eltérőleg az ágyazat fölött a szekrények és a vezérárok rézsűje között megmaradó ároknak kőhányással való teljes kitöltése a végleges terven már nem volt előirányozva, csak a partfal mellé tervezett vékony rétegben. Végül a kivitelnél még ezt sem építették be. A kikötő építésének végrehajtásához a kivielező vállalatnak nem állt rendelkezésére a szükséges korszerű géppark, amellyel az előirányzott rövid kiviteli határidőt teljesíteni tudta volna. A vezérárok kotrásánál mutatkozott a legtöbb nehézség. A legnagyobb mélységre dolgozó kotró, amely ezt a munkát végezte, elsüllyedt (Hungária). Ebből 10 heti munkakiesés származott. Hasonlóan nem állt rendelkezésre korszerű berendezés és eszköz a kőágyazat felszínének egyengetésére, a felületén kialakult fészkek kitöltésére és végül a szekrények közötti távolság pontos betartására. Az erre a célra rögtönzött egyengető eke nem vált be. A Hungária kotrónak 10 heti kiesését a legfontosabb és legkényesebb munkarész szenvedte meg elsősorban, mert ezt a munkát más kotróval nem tudták elvégezni, ugyanis sem az alacsony iétráju Torontál, sem pedig a hajóra szerelt markolós darukotrók a szükséges mélységet biztosítani nem tudták. Az elcsúszás elleni biztonságot nagy mértékben csökkentette az a körülmény is hogy a partfalszekrényeket nem helyezték el minden esetben kellő időben a zúzottkő ágyazat fektetése után, mint ahogyan azt, a végrehajtási terv előírta, hanem olyan késéssel, hogy a zúzottkő ágyazat tetején összefüggő iszapréteg alakulhatott ki. Több esetben előfordult, hogy a szekrény ültetése előtt közvetlenül a búvár azt jelentette, hogy a terített követ nem találta. Az itt lerakódott igen veszélyes iszapréteget nem minden esetben távolították el. Ahol az iszapot le is takarították, ott sem volt a letisztítás kielégítő, mert nem vált be a kivitelező vállalat által rögtönzött iszapeltakaritó szerkezet sem. A szekrényeket sem ültették olyan kielégítő pontossággal, mint amelyet ez a kényes munka megkívánt volna. Távolról sem sikerült a tervben előirányzott 2 cm-es hézagok kivitelezése. A szekrények közötti hézagok átlagos mérete 14 cm, számos hézag meghaladja a 20 cm-t is, a legnagyobb pedig eléri a 43 cm-t. A széles hézagokat általában nem zárták le, s ezeken a hézagokon keresztül nagy mennyiségű talaj sodródott ki a feltöltésből. Ezek 1-1,5 m magas kupacokban helyezkedtek el a szekrények lábánál. A talaj kiáramlásának megakadályozása érdekében még 1952-ben a partfal első megcsúszása után végeztek injektálási munkálatokat, de ez a szigetelő cementfüggöny megszakadt az 1957-es csúszások következtében és a kavics kiáramlása ismételten bekövetkezett. A kikötő 200 m szakaszának üzembe helyezése 1954, május hónapban, annak elkészülte és hivatalos átadása előtt megkezdődött. Az üzembe helye62
