Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
5. A dunaújvárosi kikötő partfalának megcsúszása
zésig részben készült el a partfal, a partfal mögötti feltöltés a rézsűburkolat, a vasúti vágányhálőzat és a darupálya. Teljesen lemaradt a drótkötés - pálya a hozzá tartozó szállitóberendezésekkel együtt. Ezek megépítése esetén a partfal túlterhelése elkerülhető lett volna vagy legalábbis azok gyors igénybevételével a terhelést olyan hatásosan lehetett volna csökkenteni, hogy a partfal elmozdulása legfeljebb néhány cm-re korlátozódott volna. A darabáru nyilt rakodón alkalmazható érctárolás megengedett mértékét a tervező időben szabályozta. Ennek értelmében a kikötő platója fölött m magasságig volt szabad tárolni. Ezzel szemben 1956-ban már 11 m magas ércdepóniát tároltak. Ebből a túlterhelésből következett be a partfal fel- -ő élének mintegy 8 cm-es elmozdulása, amely a tehermentesités után visz- ^zabillent az eredeti helyére. Hasonló túlterhelés hatására állt elő a partit 1957. júliusi elmozdulása is. A partfal 1952. VII. 17. -i első elmozdulását a helytelenül deponált ■ avicsprizmák megszakadása okozta. A partfal mögötti háttöltést nem a szokásos módon, rétegekben terítve készítették el, hanem elevátorokkal, magas kupacokba rakták. Az igy keletkezett hatalmas kavicsdepóniák rézsűje túl meredek és nagyon hosszú volt. A depóniák rézsűje háttöltés hiányában közvetlenül a partfal szekrényének lábához csatlakozott. A mozgás előtti magas hőmérséklet és szélvihar a gyors kiszáradással megadta az előfeltételéta 43°-os meredek rézsűben megállt kavicsdepóniák látszólagos kohéziócsökkenésének ahhoz, hogy a rézsüszakadás bekövetkezhessen. A DNY. -i szélvihar erős hullámverése a rézsüláb elhabolásával a rézsü- szakadást nagymértékben elősegítette. A leszakadt kavicsprizmák dinamikus hatása igy közvetlenül hatott a partfal elmozdulására. A szekrények elmozdulása, a geodéziai felvételek, talajfeltárás, laboratóriumi vizsgálatok, számítások és észlelések eeredményei alapján a szekrények alatti eliszaposodott kiegyenlítő réteg tetején következett be. Az 1957. júliusi partfalmozgásokat a nyilt rakodón és az érctárolő szakaszán egyaránt, minden kétséget kizáróan az érctároló túlterhelése okozta, mert a túlterhelés megszüntetésével a partfalmozgások is megálltak. A partfal meghibásodásának lényeges körülményeit ismerve megállapíthatjuk, hogy azok közül legfontosabb szerepe a telepítés időszakában végzett gyors előmunkálatoknak volt, amelyek a rendkívüli kedvezőtleg geológiai viszonyokra a rendelkezésre állott igen rövid kitelepitési és előkészítési idő alatt, nem tudta a figyelmet élesen ráterelni. A Vasműnek Mohácsról való áttelepítéséhez, annak sürgős megépítéséhez olyan fontos népgazdasági érdekek fűződtek, hogy akkor nem volt lehetőség a több hónapos előmunkálatokkal annak telepítését hátráltatni. A részletes geológiai feltárások ismeretében utólagosan megállapítható volt, hogy a kikötő területén a természeti viszonyok az átlagosnál lényegesen rosszabbak voltak, igy a túlterhelés, az említett egyéb körülmények kedvezőtlen halmozódása és egyidejű érvényesülése idézték elő a part63
