Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

5. A dunaújvárosi kikötő partfalának megcsúszása

kereszt- és egy hosszirányú osztőfallal készlilt el. A 38 cm vastag alaplemez a föld felől 1,62 m-rel, a viz felől 1,15 m-rel túlnyúlik a szekrényen. A felmenő falak vastagságai 20-28 cm között váltakoznak. A fal 95,80 m fölötti része 20 cm vastag, beosztása ugyanolyan, mint a szekrényeké.

A partfalat teljesen a viztérben kellett megépíteni, mert a kikötő partvonala a régi Duna-ágban húzódik végig. Ezért olyan megoldást választottak a tervezők, hogy a viz alá kerülő munka nagy része szárazon legyen.elvégez- hető és a viz alatt csupán csak az altalaj előkészitésével kapcsolatos munkákat kelljen végrehajtani.

A vasbeton szekrényeket - tekintettel a 10,1 m-es magasságukra - öt részben építették meg. A szekrények 4, 00 m magas alsó részét a tél folyamán előregyártva készítették le, nagyobb részüket (35 db) a tassi hajózsilipben. (5-2.ábra.)

Mielőtt a szekrényeket a helyükre vontatták, a terv szerinti vezérárkot kellett 11,30 m fenékszélességben kikotorni. A vezérárokban a szekrények alá 1 m vastagságban kiegyenlítő réteget (a + 200 és + 400 szelvények között a rossz altalaj miatt 2 m vastagságban) helyeztek el, az alábbi réte- gezéssel: legalul 50 cm kőterítés vegyes terméskőből, fölötte 30 cm homokos kavics és légiéiül 20 cm-es rétegben útépítési zúzottkő. A szekrényeket a végleges helyükön 4 építési munkaszakaszban 3 x 1,40 m-es és 1 x 1,52 m falmagassággal építették meg.

5.2 A kikötő partfalának megcsúszása

Már a partfal épitése során több hiányosság volt tapasztalható. így a szekrények leültetésénél nem sikerült betartani az eredetileg 5, majd 8 cm szélesre tervezett hézagokat, s igy ezek a hézagok nagyoDbak lettek (2 - 43 cm között változtak).

Ezeket a hézagokat a szelvény feltöltés felőli részén T alakú vasbeton pallókkal zárták el a 91,40 mA.f. szintről felfelé. Miután az elzárást viz alatt végezték, s a háttöltés készítésekor a pallók elmozdultak, a hézagokat injektálással zárták el, majd egy későbbi időpontban a hézagokba a külső oldalról ferdén bevert facölöpös lezárást készítettek, a feltöltési anyag kifolyásának megakadályozására.

A kikötő épitése 1951 márciusában kezdődött meg és az 1. építési szakaszának befejezése 1952. III. 31-re volt kitűzve. Az építkezés során a munkák összehangolása terén felmerült nehézségek miatt a kivitelező vállalat ezt a határidőt tartani nem tudta. A felettes hatóságok a kikötőpartfal felépítésének végső határidejéül 1952. VIII. 20-á t jelölték meg. 1952. Vili. 16-án a feszitett munkával a partfal szekrények betonozását befejezték.

Utána nagy ütemben folytak a partfal mögötti feltöltési munkálatok a felettes hatóságok által kitűzött határidő teljesítése érdekében. A szekrények mögé való feltöltést úszó elevátor segítségével még VIII. 17. -én, vasárnap is végezték. Késő délután viharos délnyugati szél keletkezett, erős hullám58