Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

4. Egy folyami duzzasztómű fenéklemeze kopóbetonjának meghibásodása

A szerkezeti beton kockaszilárdságát nem ismerjük. A kopőbeton réteg minősége tekintetében a 35, a 39 és a 40 jelű tömbök kopóbetonjáről van adatunk. A bizonylatok szerint a beton B 280 minőségi osztályba sorolható, különleges adalékanyagból készült beton.

Az időjárási kürölmények általában megfelelőek voltak. A 102 jelű,

2 m szélességű sáv kopőbetonjának készítésekor azonban hirtelen rosszra fordult az idő, ezért 1970. XII. 14-15.-én téliesítettek, ill. gőzöléssel utókezelték a betont.

Az épitési napló bejegyzéseit vizsgálva megállapítható, hogy van olyan tömb is, amelynél a kopóbeton készítés időpontja nem deríthető ki.

A szerkezeti beton felső részén, a folyásirányra merőlegesen köteg- vasalás készült. Az egyes kötegekben az acélbetétek két sorban kerültek beépítésre.

A kopőbeton 0 8 20x20-as hálóvasalássai készült. A háló nem kapcsolódik a szerkezeti beton acélbetéteihez, hanem a szerkezeti betonba kb.

4-5 m-ként elhelyezett tárnok tartják. Az épitési naplóba lett bejegyzések szerint sok helyen a hálővasalást letaposták. A tárnoknak kampóik nincsenek, igy befogó erejük is jelentéktelen.

4.3.2 A rongálódás feltehető okai

4.3.2.1. Épitési hiányosságok

Az előző fejezetben vázolt épitési körülményekből, valamint az építés módjából olyan következtetések vonhatók le, amelyek magyarázatul szolgálhatnak az üzemelés során fellépett károsodás kialakulására. Ezek lényegében a következők:- A nyékládházai adalékanyag finom frakcióiban szegény volt, ami gátolta a vízzáró beton készítését, vagyis megteremtette az alsó betonon át történő vizszivárgás lehetőségét.- A hálózsaluzattal készült beton tömböknél - mint az épitési naplóban tett bejegyzés is tanúsítja - a hálón át a beton kicsurgott. Valószínű tehát, hogy elsősorban a finomabb betonhabarcs, ill. a kisebb szemcséket tartalmazó beton jutott át a hálón. így a kérdéses helyen durvább adalékanyagokból álló beton készült, amelynek viz- vezető képessége vltétlenüi nagyobb volt, mint az átlagos beton alaplemezé.- A beton bedolgozását tekintve a drótfonat melletti vibrálás minősége szükségszerűen rosszabb volt, mint a betontömb belsejében. Ennek részben munkapszichológiai, részben technológiai okai voltak. A dolgozó számára kellemetlen munkakörülményt jelent egy folyamatosan alakváltoztatő "mozgó" hely közelében munkát végez42