Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
4. Egy folyami duzzasztómű fenéklemeze kopóbetonjának meghibásodása
ni, ami kihat a végzett munka minőségére. Ugyanakkor a drótfonat közelében végzett vibrálás fokozta a beton csurgását, ami a dolgozót ismét csak arra inspirálhatta, hogy a tömb szélén csökkent mértékben vibráljon. Emiatt bizonyosra vehető, hogy a drót- fonatos zsaluzatnak nemcsak a szélén, hanem a széltől számitott bizonyos sávjában az átlagosnál rosszabb betonminőséggel kell számolni, ami egyben az átlagosnál nagyobb vizvezető képességet is jelent.- Amikor az egyes betontömböket betonozták az egymás feletti bedolgozott rétegek beépítési időpontjai közöttsokszor elég hosszú idő telt el. Mig egyes tömböket közel egy hét alatt, más tömböket 2-3 hét alatt betonoztak be teljesen. A hosszabb technológiai szünetek teret adtak a szennyeződések kialakulására, a réteghatárokon keletkező iszap-, por- vagy agyagfilm képződésére, végeredményben a vízszintes értelmű vizvezető réteg (sáv) kialakulására. Egyes szabadon maradt felületeket a téli fagyás tovább lazitott.- A drótfonatos háló leszedése után a tömbök oldalsó felületein sok meglazult adalékanyag szemcse lehetett. Ezeket a hézagok kibetonozása után nem tudta minden esetben beágyazni a betonhabarcs. Ennek az a következménye, hogy a szóbanforgó tömbhatárokon fennállt az átlagosnál nagyobb vizvezető betonréteg kialakulásának a lehetősége.- A kopóbeton réteg építésére általában a szerkezeti betonozást követő időszakban került sor, bár nem deríthető ki pontosan, hogy melyik kopóbeton réteg mikor készült. Feltételezhető azonban az, hogy a szerkezeti beton és a kopóbeton réteg között nem minden esetben sikerült a megfelelő tapadást, monolitikus kapcsolatot létrehozni. Erre utalnak a fényképfelvételeken látható határozottan elkülönült rétegek. A szerkezeti beton és a kopóbeton közötti finom filmszerű szennyeződés elősegíthette a kopőbeton réget csökkent mértékű tapadását.- A kopóbeton rétegben alkalmazott gyenge és elégtelen hálóvasalás nem kapcsolódott kellő mértékben egymáshoz. Erre vall a helyszíni szemlén tapasztalt leválás. A hálóvasalás és a szerkezeti beton, ill. a vasalás között nem volt megbízható kapcsolat.- A 4-1. fényképen jól látható, hogy a kopóbeton réteg különböző időpontokban készült részeinek találkozási felülete határozottan felismerhető. Ez különösen érvényes a 102 és a 103 jelű 2-2 m széles süllyedési munkahézag tömbjeire. A réteghatárokon, találkozási felületeken - mivel az említett két tömb közel 1 évvel később készült, mint a többi - a szennyeződéssel és a zsugorodás következtében a felületek mentén kicsiny repedések keletkezhettek. A felsorolt hiányosságok alapján levonható következtetések a következők: 43
