Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

40. Egy ipari víz-távvezeték létesítésének és üzembehelyezésének tanulságai

e) csőkötés helyén fejgödör nem lett kiásva és a cső nem feküdt fel teljes hosszában;

f) Iránytöréseknél a kitámasztó betontömb helytelenül lett kiképezve.

Kivitelezői hibának tekintendő a helytelen rakodás, szállítás, tárolás következményeképpen sérült csőanyag beépítése is.

Az ellenőrzés is rendkívül fontos, a következők szerint: A tervező által előirt szakaszos nyomáspróbák EKSZ szerinti lefolytatásakor rögzíteni kell az előzetes próbanyomást,

a vizsgálat előtt tartott nyomást,

a megengedett telítési veszteségeket és nyomáseséseket,

az észlelt hibákat.

Az egyes szakaszok eredményes nyomáspróbái azt igazolták, hogy a tervezett csőszakaszok megfelelőek.

Megjegyezzük, hogy az elvégzett nyomáspróbákról jegyzőkönyvek nem álltak rendelkezésre, viszont a naplóban a sikeresen lefolytatott nyomáspróba megtörténtét beruházó és kivitelező aláírása igazolta.

Anyaghibák tekintetében pedig több szakértő egybehangzóan vallja, hogy a gyártásnál biztosítani lehet az egyenletességet, ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy hibás cső is adódik - ennek oka az, hogy a gyártóműben nem minden egyes csövet vetnek próbanyomásnak alá - és igy a szórás alsó küszöbértékei véletlenszerűen a tűrési érték alá eshetnek. Ilyen esetben a gyártómű viseli a csőtörésből eredő következményeket.

A szállítás és a helytelen rakodás is rongálódást eredményezhet.

Üzemelési hiba is eredményezhet csőtörést. A szivattyútelep rákapcsolásakor számos olyan üzemeltetési hiba következhet be, amely a számított statikus nyomásértékeket jelentősen meghaladó nyomások kialakulásához vezethetett. Ilyenek:

a; a vezetékszakasz folyamatos és lassú feltöltésének elmulasztása;

b) szivattyúk hirtelen - áramkimaradás miatt - leállása;

c) gépház melletti elosztózárak hirtelen zárása;

d) helytelen- ill. elégtelen - légtelenités;

e) egyéb - részletesebb elemzést igénylő körülmények.

Egy másik, igen nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértő részt vett a törött és kiásott csővezetékek szemrevételezésében. Véleménye szerint a kiásott, törött csövek helyszíni vizsgálata arra enged következtetni, hogy az ITALTUBIgyár a nyomócsövek gyártásakor a technológiai fegyelmet nem minden esetben tartotta be. mert- a csőfalból kék azbesztszemcsék kaparhatők ki, tehát az elemi szálakra való azbesztrostbontás (kollerozás) nem volt tökéletes, ezáltal a cementpépben az azbesztszálak nem fejthették ki teljesen szilárdságnövelő hatásukat;- az egymásra tekercselődő azbesztcementrétegek a letört részeken köny- nyen elválaszthatók egymástól;- a leesztergályozott csővégeken a falvastagság nem mindig egyenletes átmérőben mérve. Volt olyan cső, amelynek a falvastagsága 17 mm volt 19 helyett- 113 »