Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

40. Egy ipari víz-távvezeték létesítésének és üzembehelyezésének tanulságai

Ha a műbizonylat és a csőárokban végzett nyomáspróba megfelelő eredményt is mutatott, mégis előfordulhatott, hogy a gyártás közben be nem tartott technológiai fegyelem hátrányai a gyakorlatban csak bizonyos Üzemidő után és más hibalehetőségek komplex előfordulásával jelentkeznek.

Az eddigi tapasztalatok szerint az azbesztcement anyagú nyomócsövek esetén hibák azokon a helyeken fordulnak elő, ahol a lehetőségek komplexen halmozódnak, tehát:- a csőgyártás során a technológiai folyamat nem pontos betartása;- a hosszabb szállítási ut, a többszöri fel- és lerakás, esetleg közben gondatlan kezelés;- kisebb csőfektetési hibák;- esetleges Üzemelési hibák

együttes bekövetkezése okozza a csőtöréseket. Az adott esetben a feltételek mindegyike fennállhatott.

Az egyes csőszakaszokon bekövetkező csőtörések pontos helyeit és időpontjait a 40-1. táblázatban is megadtuk. Szembetűnő itt, hogy ugyanabban a közeli térségben, ahol egyszer bekövetkezett egy csőtörés és azt kijavították, ezt követően igen hamar újból csőtörés állt elő, ugyanott.

Ilyen helyek pl., a 100-120 m-es és a 290-315 m-es szakaszok. Az első szakaszon 8, a másodikon 5 csőtörés fordult elő, és ez nem véletlen. Feltehető ui. , hogy a csőtörések helyein nagymennyiségű viz árasztotta el a talajt, az meglazult és az ismét behelyezett uj cső feltehetőleg a csőárok fenekén nem feküdt fel teljes hosszában, a meglazult talajban a cső körűi az előirt tömörítést már nem tudták elvégezni és ez ugyanazon a helyen ismételt törést idézett elő.

A törölt csővezeték kiásásához, a cső kiemeléséhez, az uj csőtagok hely- szinreszállitásához nehezebb járműveket kellett igénybe venni. Az átázott - és ki tudja mennyire tömörített - talajra a járművek keréknyomása feltétlenül kedvezőtlenül hatott. A törési pontok térbeli koncentrálódása és időbeli kiala-. kulása döntően ezt a feltételezést támasztják alá.

Ugyanakkor a csőtörések időpontja (40-1. táblázat; egybe esik a nyári és őszi mezőgazdasági munkák idejével. Ennek a nyárnak és ősznek egy másik kellemetlen meteorológiai hatása, hogy túl sok csapadék esett ebben az időben* ami nagyon eláztatta a frissen beépített csővezeték fölötti visszatöltést.

Ismét egy másik szakvélemény számításokkal igazolta, hogy a csővezeték külső mozgó terhekre is megfelel.

A 40-2. ábra alapján kiemelendő még az is, hogy a csőtörések a legnagyobb belső nyomások helyein fordultak elő.-114I