Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

40. Egy ipari víz-távvezeték létesítésének és üzembehelyezésének tanulságai

40.3. Viták a hibákról és a felelősségről

Miután a beruházó a Bank engedély hiányában fizetni nem tudott vitatta, hogy az eredeti terv jő volt, s a vezeték jól lett megépítve. Perbe hivta tehát úgy a tervezőt, mint az építőt.

E témakörben igen sok szakvélemény készlilt, melyekből érdemes közölni néhány olyan megállapítást, melyek tanulságosak lehetnek a jövőre nézve is.

Az egyik szakvélemény szerint:

A törések okaiként elsődlegesen a felszíni terhelésekből származott többlet igénybevételek jelölhetők meg, A törések zöme a kistakarásu szakaszokon jelentkezett, a nagytáblás művelésű mezőgazdasági területen, ill. egy árok menti műveletlen területen. Az utóbbi szakaszon a felszíni terhelések az utólag létesített ároképitési munkák során léphettek fel.

Ezt követően az idézett szakvélemény a következőkben összegezi monda - niva lóját:- A beépített 1TALTUBI gyártmányú "A" jelű azbesztcement csövek alkalmazása a térszíni forgalomtól mentes területeken áthúzódó vezetéknél helyesnek bizonyul.- A kezdeti időszakban jelentkezett nagyszámú csőtörés okaként - a valószínűsíthető egyedi csőanyaghibák és kezdeti üzemelési hiányosságok mellett - a felszíni terhekből származó többletigénybevétel határozható meg. A törések zömében a kistakarásu szakaszokon jelentkeztek, ahol a felszíni terhek hatása intenzivebben érvényesül és ahol a felszíni terhek előre nem látott okokból előfordultak. Ezen okok között szerepel egy árok építése a vezeték CH-000-CM-300 m szelvényei közötti szakaszán, a vezetékkel párhuzamosan, valamint a nagytáblás mezőgazdasági művelési övezetbe eső CH-350-CH-500 m szelvények közötti szakaszon az időszakos mezőgazdasági jármüközlekedés.- Az I. és II. számú vezeték a felszíni terhek figyelmen kívül hagyása mellett megfelelő biztonsággal rendelkezik. Ezt a tényt bizonyítja a II. sz. vezeték folyamatos, zavarmentes üzemeltetése is, holott ezen a vezetéken fordult elő nagyobbszámu csőtörés.

Összegezve: A tervező jő tervet készített bár külső mozgó teherrel nem számolt. Ez azonban lehet számottevő is. A kivitelezés gondosságának megállapításához nem állt elegendő anyag rendelkezésre. A korai Uzembehelyezés nem okozhatott különösebb erőhatásokat. A hibás csővezetékek kicserélése után a II. sz. vezeték hibátlanul üzemelt.

Egy másik szakvélemény a jő kivitelezés feltételeit és esetleges hibaforrásait az EKSZ előírásai alapján az alábbiakban látja:

A csőfektetés EKSZ által előirt és a gyártó mü kötés készítésére vonatkozó külön előírásainak be nem tartása csőtöréshez vezethet. ttyenek:

a) cső fagyott talajra vagy fagyott ágyazatra lett fektetve;

b) visszatöltésnél a csőkörüli visszatöltés tömörítése nem lett elvégezve;

c) cső körüli visszatöltésnél nem megfelelő talaj lett alkalmazva;

d) csőkötéseknél az előirt 5-8 mm kötéshézag nem lett betartva;- 112 -