Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

45. A Sión keletkezett rézsűrongálódás

^>1,00 mAf

1/3

45-3. ábra

Vizszintsüllyedést követő rézsüváltozás

kavics rétegek, majd homokos, iszapos rétegösszletek találhatók egészen szeszélyes alakzatban. Igen fontos az a körülmény, hogy a Sió irányába mindig található kiékelődött vizvezető réteg (lásd 45-2. ábrát), amely nyilvánvalóan számottevően befolyásolhatja a talajviszonyokat.

e) A rézsüromlások kifejlődési folyamatát geotechnikai szempontból három típusba lehet sorolni:- alámetsző csuszőlap kialakulása,- rézsüláb közelében történt 1-2 m-es felpuposodás,-a meder feletti 1,50-2,00 m között a talaj lecsúszása, esetleg néhány száz méter hosszúságban.

Az alámetsző csuszőlap okozta rézsiiromlás a Sió közel 100 m hosszúságú szakaszán következett be. Itt a mederszelvény vastagabb szervesanyagtar- talmu, tőzegsáros réteget harántol. A rézsűn megfigyelhető geometriai változás karélyos, lépcsőszerü alakzatot mutat. A romlás rövid idő alatt jön létre és a mederfenéken felpuposodva gyűlik össze a megcsúszott földanyag.

A rézsülábnál levő felpuposodás csak helyenként figyelhető meg. A rézsűfelületen anyaghiány nem mutatkozott, inkább a földanyag hidraulikai körülmé- 162 -