Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
45. A Sión keletkezett rézsűrongálódás
nyékhez alkalmazkodó átrendeződéséről van szó. Ez a jelenség egyébként föld* anyagú mllszelvényeknél szinte tipikusnak mondható. A talaj megcsúszására - néhány helyen - a 100 m-t is elérő hosszúságban került sor. A talaj a rézsű-, illetve a mederfenék közelében nagyjából l:7-l:8 rézsűhajlásban stabilizálódott. 45.3. A rézsűcsúszások okai Az alámetsző csuszőlap kialakulásában döntő szerepe van a mobilizálódott talajt alkotó rétegek szilárdsági jellemzőinek, a nyiróigénybevétel, illetve a nyirőellenállás viszonyának. A vizalatti rézsüállékonysági vizsgálatok elmélete szerint kohézióval nem rendelkező talajok esetében az egységnyi térfogatelemre ható erők eredőjének iránya és a rézsűfelület normálisa által bezárt szögnek a vizsgált talaj belső súrlódási szögénél kisebbnek kell lennie. Nyilvánvaló, hogy a rézsűfelület és a normálisa közötti szög függ a rézsűhajlástól, az áramlás irányától (gradiensétől) és a vizalatti térfogatsúlytól. Az adott talajokra elvégzett stabilitásvizsgálatok szerint a szóban forgó rézsű akkor lenne állékony, ha a vízszintessel bezárt szöge 44°-os lenne. Mivel a tervezett 1:2,5 rézsűhajlás (21,8°) az előzőtől tetemesen kisebb volt, a rézsüomlás mindazon mederszakaszon szükségszerűen kialakult, ahol a talaj kohéziójának vagy a növényzet gyökérzőnájának kedvező hatása a nyiróellenállást nem javította. Kedvező irányú változások érhetők el:- a rézsűn kilépő viz irányának kedvezőbbé tételével,- a rézsű hajlásszögének csökkentésével,- a rézsűfelület szürőzésével, a nyirőszilárdság növelésével. A körülményekhez alkalmazkodó kiviteli lehetőségeket mérlegelve a rézsűfelület hajlásszögének csökkentése, illetve homokos kavics szűrő-terhelő réteggel való boritása, és a felület 1,35x1,35 hálózati csomópontu gerendarácsos biztosítása látszott célszerűnek. A tervező háromféle mintaszelvény típust dolgozott ki (45-4. ábra), amelyet a helyi adottságoknak megfelelően alkalmaztak. 45.4. Tanulságok.- A munkálatokat megelőző talajfeltáró fúrások értékelését körültekintéssel kell elvégezni. A legtöbb esetben részletes elemző munkával a csúszásra hajlamos helyek valőszinűsithetők.- Nem mellőzhetők a természetes viszonyoknál kialakult mederalakzatok, szelvények vizsgálata. Megemlíthető, hogy a Sióba lépő vízfolyásoknál az 1:2,5 rézsűhajlás általában nem alakult ki.- A jellemző szelvényekre vonatkozó rézsüállékonysági vizsgálatokat már a tervezés időszakában el kellett volna végezn,i.- 163 -