Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

43. Sajó ártéri vasúti híd összeomlása

43. SAJÓ ÁRTÉRI VASÚTI HÍD ÖSSZEOMLÁSA

Élő vízfolyásokon átvezetett vonalas létesítmények (ut, vasút) esetében mindig gondot jelent a létesítmény árvizvédelmi szempontból is biztonságos megoldása. Ennek során a/müszaki szempontokon túlmenően mérlegelni kell a gazdaságosság, Illetve az ésszerű kockázatvállalás lehetőségét. Ennek vizsgálatánál megkülönböztetett figyelmet kell fordítani elsősorban az életbiztonság mindenkori fenntartására, a továbbiakban pedig a vagyonbiztonságra és más szempontokra is.

Az anyameder keresztezésénél hídszerkezettel, a hullámtéren, vezetett vonalas létesítménynél - gazdaságossági okokból - csak a hullámtér kijelölt térségében épített hullámtéri híddal biztosítják a vízátfolyást. A hullámtéri hid helyének és átfolyási keresztmetszetének meghatározása körültekintő, rendszerszemléletű hidraulikai megfontolásokat igényel. A vonalas létesítmény nyomvonalának kijelölésénél és a hullámtéri hid helyének eldöntésénél tanulmányozni kell a vízfolyás középvizi és árvízi sodorvonalát, a szabadnyílásra való rááramlás és a vizátvezetés kérdését, a várható visszaduzzasztás mértékét, a mértékadó szintet meghaladó esetleges árvizek várható hatását stb.

Többször okoz gondot, hogy a korábbi időkben épített létesítmények vonalvezetésénél az előzőekben körvonalazott körülményekre nem voltak tekintettel, igy az utólag töltésezett vízfolyásoknál a már meglévő adottságokkal kell számolni.

Igény lehet az is, hogy ipari létesítmények, bányaművelés stb. miatt az árvizvédelmi töltés vonalvezetésében változtatást szükséges végrehajtani. Ilyenkor az árvizvédelmi biztonság igényének változatlan vagy magasabb szintű kielégítése legyen a rendező elv. Amennyiben a műszaki-gazdasági lehetőségek azt megengedik, a vonalas létesítmény nyomvonalának változtatására vagy a vízfolyást biztositó hidnyilások méretének növelésére, illetve az ellenállási veszteségek csökkentésére is gondolni kell, és az adott beruházás keretén belül célszerű gondoskodni a meglévő adottságok javításáról.

Magyarország vízfolyásainál az utóbbi évtizedben szinte általános tapasztalat, hogy a korábbi évtizedekben észlelt vízjárás, a legmagasabb vizszintek alakulása, a lefolyásra kerülő nagyvizek, árvizek gyakorisága megváltozott, emelkedő tendenciát mutat. Ennek számos oka lehet, de zömmel a vízfolyások vízgyűjtő területén az erdő- és mezőgazdálkodás változásának kedvezőtlen hatásai, sokszor pedig a vízfolyás felső szakaszán épült tározók, illetve azok ke- 138 -