Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.4 A talajvíztér hidrológiai vizsgálata és a hidrológiai jellemzők bevonás a ahidraulikai számításokba

Már a 6-14. egyenlet jelöléseit ismertetve rámutattunk arra, hogy mind a párolgást, mind a beszivárgást befolyásold tényezők három csoportba foglalhatók össze

klimatikai adottságok (csapadék összeg és eloszlás, hőmérséklet, páranyomás, telitettségi párahiány, szélirány és szélsebesség);

a felszin állapota (a lejtő hajlása és tájoltsága, művelési mód, növényzet és mint összefoglald jellemző a felszíni lefolyás);

a talaj minősége és szerkezete (vizkapacitás, holtviztartalom, pillanatnyi víztartalom, kapilláris emelőképesség).

Ha vizsgálatainkat a gravitációs talajviztérre korlátozzuk és a beszivárgásnak csak a talajvizet elért hányadát, illetőleg a párolgás által csak a gravitációs térből elvont vízmennyiséget kívánjuk meghatározni, ehhez a három csoporthoz negyedik változóként a talajvizfelszin terepalatti mélységét (m) kell hozzávonnunk. így a két keresett jellemző általános ftiggvény- alakja a következő:

B = $, (m; kiima;

G 1

PG = $2 (m; kiima;

Az összefüggésben a kiima, a felszin és a talaj jellemzői nem állandó értékek, nagyságuk változik hely szerint is és időben is, legtöbbjük (kiima, növényzet) ingadozik az évszakok szerint. Utaltunk azonban már arra, hogy legtöbbször megelégszünk az időben folyamatosan változó folyamat részletes elemzése helyett hosszabb periódusok átlagának jellemzésével. Ugyanígy a nagyobb területek átlagában a helyi hatások kiegyenlített középértékét vizsgáljuk. így első közelítésként mindezek a jellemzők megadhatók hosszú adatsorból számolt évi közepes értékek formájában, vagy az évet több szakaszra bontva számíthatjuk a hónapok vagy az évszakok átlagos jellemzőit az adatsor azonos hónapjaiban, vagy évszakaiban gyűjtött adatokból. A jövőben végrehajtandó kutatási feladatnak jelölhetjük meg a véletlenjellegü hidrológiai események sztohasztikus vizsgálatát és annak alapján az eredmények további finomítását.

Azonos természeti adottságú terület talajvizháztartását vizsgálva, ahol tehát a kiima, a felületi jellemzők (növényzet) és a talaj azonos, a beszivárgásból eredő talajvíz táplálás, valamint a párolgás okozta veszteség a talajviztérből egyetlen változónak, a talajvizfelszin átlagos terepalatti mélységének a függvényében megadható. A 15-14. egyenlet ekkor a következő formára egyszerűsíthető

felszin; talaj); felszin; talaj).

15-14

Bg = fí (m); PG = f2 (m)*

16-14- 84 -