Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

2. rész. Szivárgási feladatok mezőgazdasági vízrendezési tervekben - 2.2 A felületi hatás valamint a talajvízet megcsapoló vagy tápláló csatorna között kialakuló, vagy több csatorna együttes hatására létrejövő dinamikai egyensúly hidraulikai jellemzése

levő vízszintes érintő érintési pontjában két külön felszingörbére bonthatjuk. Az osztőponton keresztül felvett 3. szelvény az 1. szelvénytől A^,

a 2. szelvénytől távolságban van. A felszingörbének az 1. és a 3. szelvények közötti szakaszát úgy számithaljuk, mint az 1. szelvényben levő megcsapolás vagy ráduzzasztás hatására létrejövő felszingörbét, amely nem az eredeti talajvizfelszinhez tart, hanem az y értékkel jellemzett szinthez.

A 2. és a 3. szelvények közötti szakaszt az előbbihez hasonlóan a 2. szelvényben levő csatorna hatására létrejövő és az uj szinthez tartó különálló felszingörbével helyettesíthetjük.

A három ismeretlen geometriai méretnek ( A^, y ^ ) meghatározására három egyenletet Írhatunk fel:

% =

2 2 k yA " yl

6. 2 q (n ) + A 6

1 1 26x

=

2 2 k yA "yl

e(nj + A 6 : 2 TTZ

21-22

22-22

A + A 2 = A . 23-22

Az egyenletben szereplő és 6^ érték — aminek értelmezését a

4-22. ábra ugyancsak mutatja— függ az y mérettől, ezért a számítást

— A

csak fokozatos közelítéssel oldhatjuk meg. A közelitő számítás során figyelembe kell vennünk azt is, hogy a felületi hatást jellemző kitevő is esetleg eltérő lehet a két szakasz mentén és ezért a 21-22. egyenletben jelölt

P (n,) és a 22-22. egyenletben szereplő P (n0) nem minden esetben egyenlő, amit a különböző index alkalmazásával is érzékeltetni kívántunk. Mig ráduzzasztást vizsgálva azt javasoltuk ugyanis, hogy az n kitevőt minden esetben 12-nek válasszuk, addig a lecsapoló csatornák jellemzőinek meghatározása során az n kitevőt a 4-22. egyenlet alapján kell számolnunk.

Ezek szerint tehát ez az érték függ a csatorna szelvényében létrejövő viz- szintnek és az egyensúlyi szint szerepét átvevő y ^ értékkel jellemzett

szintnek magasságkülönbségétől, azaz a Ay^ = _y^ " Yj» illetőleg

a Ay = y - y különbségek függvényeként határozhatjuk meg az ^ és n2

kitevőt. Amint látjuk tehát közvetve a jellemző kitevők is az y^ érték- 124 -