Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

2. rész. Szivárgási feladatok mezőgazdasági vízrendezési tervekben - 2.2 A felületi hatás valamint a talajvízet megcsapoló vagy tápláló csatorna között kialakuló, vagy több csatorna együttes hatására létrejövő dinamikai egyensúly hidraulikai jellemzése

fiiggvényei, ezért számításunkat az egyenletek fokozatos közelítéssel történő megoldása során kell elvégeznünk.

A geometriai adatoknak az elmondottak szerint történő meghatározása után kerülhet sor a hidraulikai jellemzők számítására. A két kiindulási szelvényen átáramló vízhozamot és a felszingörbe két szakaszának az összetartozó ordinátáit a következő összefüggések adják meg:

«*1 = *1 £if <V + -I7}

At1

qo = X2 62l e*(no) +

[, . . A 6 2

oí(z ,n ) + -—— z

2,2 2 ' 4 tl

yl-3 = yX “<yA ‘ yl>

5 s*+ At

24- 22

25- 22

26- 22

ahol z, =1 -•

2 2,2 2

y2-3 = yA-(y*-y2)

ot(z2.n2)+-2

A t

s ("2> + At

27-22

ahol z^ = 1

Ha a két csatornán létrehozott hatása egyenlő, a 3. szelvény az áramlási teret felezi, a felszingörbe ehhez a függőlegeshez szimmetrikusan helyezkedik el. Minthogy - ± = -2 = ~2’ yi = y2

n^ = n2> a 21-22., a 22-22. és a 23-22. egyenlet fokozatos közelítéssel

történő megoldása elmarad és helyette csak az y értéket kell az egyenA

letekből meghatároznunk a hidraulikai jellemzők számításához,

c) Ráduzzasztó és megcsapoló csatornák egymásra hatása

A jelölések értelmezését mutató vázlatról (5-22. ábra) láthatjuk, hogy a feladat felfogható úgy, mint egy ráduzzasztó és egy megcsapoló csatorna külön vizsgálata. Az 1. szelvényben levő öntözőcsatoma szivárgását a 3.- 125 -