Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.1 A két és a háromfázisú szivárgás jellemzése

— lamináris szivárgás: a legfontosabb tartomány, ahol az uralkodó fékező erő a súrlódás, a többi pedig elhanyagolható, a szivárgást leirő lineáris kapcsolat akkor alkalmazható, ha 0 < Re_^ < 10 <

— mikros zivárgás: nagyon kis szemcsék esetében a szemcsék és a viz közötti egymásrahatás válik uralkodóvá a súrlódáson kívül, az érvényességi tartomány határát a tényleges gradiens (I) és a küszöb gradiens (Iq) hányadosával mérhetjük. I/Iq < 12. (A határként választott Reynold-szám Re^ értelmezését és az abba helyettesítendő meny- nyiségek meghatározását később adjuk meg.)

Nyilvánvaló, hogy az első négy tipusu szivárgás tartományai közötti határokat a tehetetlenségi erő és a súrlódás hányadosaként adhatjuk meg, mig a mikroszivárgás felső határát a molekuláris erő és a súrlódás arányával.

Igazolt (Kovács 1966/c), hogy a kérdéses hányadosok a különböző érvényességi tartományok elhatárolására a használt dimenziónélküli számokkal arányosak:

j- * Re; ~ otKo• 1-11

Hasonló dimenziónélküli számokat határozhatunk meg minden szivárgási tartományra, ha az uralkodó fékező erőt, vagy a két fő'fékező erőt a gravitációhoz viszonyítjuk. Ezekből a számokból, ha azokat összevetjük a hidraulikai gradienssel, minden tartományra általános kapcsolatot vezethetünk le a mozgás leírására, amely tulajdonképpen a Navier-Stokes egyenlet egyszerűsített alakja. Az egyes szivárgási típusokra vonatkozó egyenletek a következők:

\-turbulens tartomány

yr oc Fr; I = av^ 2-11

G

— átmeneti tartomány

’ oc Ko4; I = av^+bv; 3-11

— lamináris tartomány

•ß- otMK; I = bv; 4-11

Cj- 10 -