Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. rész. Általános alapismeretek - 1.1 A két és a háromfázisú szivárgás jellemzése
— mikros zivárgás E + S G a Ko ; v=c I-c I . 3 1 2 o 5-11 A felsorolt dimenziőnélküli számok közül néhány jól ismert a hidraulikai irodalomból Fr a Froude szám, Re a Reynolds szám és MK a Mosonyi- Kovács szám, amit szivárgási hidraulikai modellek számítására használunk (Mosonyi-Kovács 1956). A többit a szivárgás dinamikai osztályozásához határoztuk meg. A lamináris és az annál nagyobb sebességű szivárgások közötti határok meghatározásával kapcsolatosan a Re jelölést használtuk. Az index azt jelzi, hogy a Reynolds-számot a réteges zemcséi közötti pórusokból alkotott járatokkal hidraulikailag egyenértékű csövek adataiból számítottuk. Amint jól tudott, a Reynolds szám egy jellemző hossznak és sebességnek a szorzata, osztva a kinematikai viszkozitással. Porózus közegben kialakuló áramlás vizsgálatakor jellemző értékekként általában a szivárgási sebességet és a hatékony szemcseátmérőt választjuk. Azt találtuk azonban, hogy jobb eredményt érünk el, ha a járatok tényleges középsebességét és átlagos pórus méretét helyettesítjük, az utóbbit pedig a helyettesitő cső átmérőjével vesszük figyelembe. Annak érdekében, hogy meghatározhassuk a szivárgási Reynolds szám (Re ) és a csőre számított érték (Re ) közötti kapcsolatot, valamint hogy 5 P a felsorolt 2-11; 3-11; 4-11 és 5-11 egyenletek tényezőit számítani tudjuk, összefoglalóan ismertetjük a helyettesitő csőrendszer adatainak meghatározására szolgáló kapcsolatokat. A lamináris szivárgás dinamikai elemzése szerint a mozgás a súrlódás és a gravitáció hányadosával jellemezhető. Az előző a szemcsék felületével, az utóbbi a viz térfogatával, közvetve tehát a szemcse térfogatával arányos. Ezért a szemcse felületének és térfogatának az aránya azonos kell legyen az eredeti és a helyettesitő rendszerben. Ez az alapja a Kozeny-féle hatékony szemátmérő meghatározásának (Kozeny, 1952.). A szemcse felületének és térfogatának aránya függ a szemcse alakjától is. Szükséges ezért ennek a vizsgálatnak az érdekében, hogy meghatározzunk olyan alaki tényezőt (ot), amely a szemcse felületével (F) és térfogatával (V) hozható kapcsolatba (Kovács, 1968. /a): F _ oc v - ~ : 6-11 ahol a D^akérdéses szemcsét befoglaló gömb átmérője. Abból a feltételből, hogy a modell-cső belső térfogatából és felületéből számított hányados egyenlő legyen a szemcse felület és a pórus térfogat (Vo) arányával, az átlagos csőátmérő számítható (1-11 ábra):- 11 -
