Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

2. rész. Szivárgási feladatok mezőgazdasági vízrendezési tervekben - 2.1 A sófelhalmozódás és a talajvízháztartás kapcsolata

helyen is megfigyelhetjük azonban a sótartalom évszakos ingadozását, sőt az éves átlagok is változnak, aszerint, hogy a kérdéses év az átlagosnál nedvesebb vagy szárazabb.

Az ismertetett szezonális és hosszabb periodusu változás indokolja, hogy a folyamat egyetlen méréssel semmiképpen nem jellemezhető, sőt egy éves mérési adatsorból sem vonhatunk le szabatos következtetéseket. Hosszabb időszak megfigyelése szükséges. Ha az éves átlagok sora csak véletlen jellegű fluktuációt mutat és az adatsornak nincs emelkedő vagy csökkenő trendje, megállapíthatjuk, hogy a sótartalom egyensúlyban van. Az emelkedő trend folyamatos sőfelhalmozódást, a csökkenő kimosódást jelez.

Hasonlóan a folyamatos megfigyelések hosszúidéjü átlagának fontosságára mutat rá Házán hangsúlyozva, hogy egyedi mérésekből a fluktuáció miatt következtetést levonni nem lehet (Házán, 1967). O a marokkói megfigyelési adatok átlagaiból kapcsolati vonalat szerkesztett a talajviz összes oldott sótartalma és terep alatti mélysége között, ami jól egyezik a talajviz- háztartási jelleggörbével, illetőleg a párolgás és a mélység közötti kapcsolatot mutató görbével (4-21. ábra).

mg equivalens pro 100 g talaj

3-21. ábra

A tárgyalt hidrológiai és sőháztartásra vonatkozó vizsgálat teljesen igazolja egymást. Nemcsak minőségileg azonosítható a két jelenség okozatként értelmezve a sőfelhalmozódást és a talajvizháztartást, mint azt előidéző okot, hanem számszerűen is azonos jellemzőket számíthatunk a megfigyelt adatokból. így pl. Magyarországon a különböző területeken végzett talajvízvizsgálatok szerint az egyensúlyi szint mélysége a klimatikai,- 107 -