Koroknai Ákos - Schlégel Oszkár: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű és elődvállalatainak vízgazdálkodása 1808-1918. (Vízügyi Történeti Füzetek 11. Budapest, 1978)

A gőzkazánok A hajtóerőt szolgáltató motorok Ipartelep száma összes tűzszáma összteljesítménye LE-ben száma felüTete m

2-ben gőz elektromos víz gőz elektromos víz Szénbányák: Salgó 2 80 5 — ! — 652 — — Bánszállás 3 486 2 — — 220 — — Járdánháza 3 480 2 — — 220 — — Vasércbányák : Vashegy 1 25 1 — — 20 — — Rákos 3 486 6 — — 550 — — Luciabánya 1 160 1 23 — 704 201 — Sajóvölgyi bányászat 2 340 2 — 8 324 — 245 Mészkőbánya: Tiszolc 1 13 1 — — 12 — — Összesen: 16 2 070 20 23 8 2 702 201 245 pek, szivattyúk és ventillátorok hajtásaihoz szükséges gőzt, csakúgy mint a bánszállási, somsályi, arlói és farkaslyuki bányatelepeken. A bányaművelésben gyakorta kellett megküzdeni a feltörő bányavizekkel. A bányavizeket, mint már említettük, Ózdon és Salgótarjánban kényszerűségből, de hasznosították. Az RMST és elődvállalatai azonban nemcsak az ipartelepek szorosan vett ipari vízhasználati kérdéseivel foglalkoztak. Az ipari vízhasználatokon túl hidakat, közúti áthidalásokat (és vasútiakat is) építettek. Ezáltal jelentősen szaporodtak a vállalat hídfenntartási gondjai. Különösen az Andrássy-gyárak bekebelezése óta. A víziművek építésénél azonban gyakorta előfordult, hogy az RMST „takarékosságból" nem számolt a helyi adottságokkal és a szükséges biztonsággal. Emiatt a műtárgyak építésénél megtakarított munka később költséges átépítésekkel járt. A vállalat látta el gyár- és bányatelepeit ivóvízzel is. Az RMST Bányaigazgatósága 1893-ban pl. megegyezett a Coburg-féle hercegi uradalom rákosi vasgyárával, hogy az uradalmi birtokon fakadó vörösvágási forrás vizét rákosi bányatelepére vezeti 5 Ft szolgalmi díjért. Egyúttal kötelezte magát — az általános vízszegénység miatt —, hogy visszaállítja az eredeti állapotot, amennyiben a forrás vize elapadna. Elismerte továbbá, hogy szükség esetén az uradalom elvonhatja a forrás vizét. Az RMST maga fedezte a vállalat likéri árvaháza ivóvízszükségletét is. Erre a célra a Likér feletti Szinyec-ihegyen fakadó Fehérvíz-forrás vizét hasz-