Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.3 Eloszlásfüggvények
46 2. Hidrológiai statisztikai módszerek A túrkevei csapadékok esetében: x = 8,43 mm = mi M2 = 53,1 mm2 M3 — 929 mm3 A momentumokból a paraméterek: szórás: relatív szórás: aszimmetria tényező': a - \JM2 = 7,29 mm cv = zz = 0,865 x M3 929 M3/2 - 53) l3/2 2,40 Bizonyos esetekben (pl. ha pozitív és negatív értékek is vannak, ill. a középérték nem esik messze 0-tól) a kezdeti vagy valamely általános momentum egyszerűbben határozható meg. Az általános momentum A értékét célszerűen a legkisebb érték alatti kereknek vagy a középérték környékén valamely kerek számnak vegyük fel. Mindkét momentumnak előnye, hogy nem kell előre kiszámítani a középértékeket és a középértéktől való eltéréseket. Ezekből a középértékre és a centrális momentumokra a Steiner-tétellel térhetünk át: x — Wj + A M2 = m2 - m2 M3 = m3 — 3m2m\ + 3 m\ (2-65) (2-66) (2-67) ahol most m a kezdeti vagy általános momentumot jelenti. Az előbbi adatsor adatait felhasználva a kezdeti momentumok (A = 0) az alábbiak: mi = 8,43 mm m2 — 124, 2 mm2 m3 - 2872 mm3 Innen a centrális momentumok: M2 = 124,2 - 8,432 = 53,1 mm2 M3 = 2872 - 3 • 124,2 ■ 8,43 + 3 • 8,433 = 1 528 mm3 Itt jegyezzük meg, hogy M3 becslése N < 70 esetén kevéssé megbízható (effici- ens).
