Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
Előmunkálatok
A jegyzet felépítése a vízrendezési munkálatokat olyan sorrendben tárgyalja, amilyen sorrendben az végrehajtandó. A gazdálkodás alapja a jó vízelvezetés, ennek első' lépése egy vizgyüj - tőterületen a fó'befogadó patak rendezése. Ezután kerülhet sor a mellékágak szabályozására, amely szintén patakszabály ozás, A vízrendezés második lépése a patak hordalékkal való feliszapolódá- sát megakadályozó vizmosáskötés. Ezzel párhuzamosan haladhat a lecsapó - lás elsősorban a patak völgyében, másodsorban azokon a helyeken, ahol ezen kívül is szükséges. Ezekkel a műveletekkel - néhány speciális helyzetet kivéve - a vízrendezés maga befejeződött. Szükségesnek tartjuk azonban nyomatékosan leszögezni, hogy a viz - rendezés egy vízgyűjtőterületen belül a szükséges és lehetséges vízügyi beavatkozásnak csak egy része, a terület komplex hasznosítása tekintetében, pedig igen kis része. Ennek ellenére a vízrendezésnek kulcshelyzete van számos területen még a komplex rendezés szempontjából is, mert e nélkül a területen intenzív mezőgazdasági művelés nem folytatható. A vízrendezés mezőgazr Ebből a gondolatból kiindulva nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vízrendezés akkor lesz a leghatékonyabb, ha előre le van rögzítve az a feladat, igény,vízrendezési cél, amit ki kell elégíteni. Erre pedig legalkalmasabb egy komplex mezőgazdasági hasznosítási tanulmány, más szóhasználattal irányterv lehet, amely egy adott területen - lehetőleg vízgyűjtőn - belül meghatározza az összes szükséges intézkedéseket. A vízrendezés ennek figyelembevételével, az itt meghatározott célok érdekében kerül megvalósításra. Ezért mindig arra kell törekedni a vízrendezést végző mérnöknek, hogy ha nincs is ilyen irányterv az adott területre, olyan szemlélettel valósuljon meg a vízrendezés, ami bele tud illeszkedni végül is a komplex hasznosítás egészébe. 32. Előmunkálatok tehát szükséges, de távolról sem elégséges feltétele egy terül dasági hasznosításának. 321. A munka tárgyának és céljának meghatározása Mindenfajta domb és hegyvidéki vízrendezés azzal veszi kezdetét, hogy meg kell határozni a vízrendezés tárgyát és célját. A munka tárgya lehet^vonalas fpatakszabálvozás. vizmosáskotés) és^területi)(lecsapolás, vízgyűjtő rendezés) vízrendezés. A munka célja igen sokféle lehet, általában valamilyen vízkárokat- 5 -
