Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
Előmunkálatok
. szenvedő területnek (rét, szántó, belsőség, vízgyűjtő stb.) vagy ritkábban vonalas létesítménynek (ut, vasút stb.) a vizek kártételei elleni védelme. A vízrendezés tehát nem közvetlenül hasznot hajtő munka, mint pl. az öntözés, de a vízrendezés előfeltétele más munkáknak. Amig egy dombvidéki patak a völgyét évenként esetleg többször is elönti, addig a vizzel elborított területet legfeljebb legelőnek lehet használni, vagy annak sem. Ha a völgyben a patakot szabályozzák, akkor pl. az évenkénti vizelboritás helyett csak 10 évenként árasztja el a patak az árterületet. így lehetőség nyílik arra, hogy a legelőből kaszáló legyen, esetleg egy-egy táblán szántóföldi művelésre térjenek át. A vízrendezéssel tehát lehetőség nyilt az eddigi alacsony értékű területen magasabb mezőgazdasági kultúra meghonosítására. (Ez az alapgondolat fogja a későbbiekben a gazdaságossági számitás alapját képezni.) A munka célja tehát az előbbi példában nem a patakszabályozás - az csak eszköz - hanem a vizjárta területen a vizelboritás gyakoriságának csökkentése, ezáltal magasabb mezőgazdasági kultúra lehetőségének megteremtése. E két alapszempontot a vízrendezés minden fázisában szem előtt keli tartani, nehogy a munka öncélúvá váljék. E szempontok késztetik a beruházót, tervezőt, kivitelezőt és üzemelőt a legmegfelelőbb és legkörültekintőbb megoldás vagy megoldáskomplexum kiválasztására. 322. Adatbeszerzés A munka tárgyának és céljának tisztázása után be kell szerezni a szükséges adatokat. Az adatbeszerzés a hozzáférhetőség szempontjából lehet irodai és helyszíni adatbeszerzés. 32.21. Irodai adatbeszerzés Minden vízrendezési tervezés alapja, ezért első helyen kell beszerezni, a megfelelő rétegvonalas térkép. A méretarányt a munka tárgyának megfelelően kell kiválasztani. 1:10 000-1:50 000 között a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével. Ezen a térképen fel kell tüntetni a munka tárgyát (megjelölni a vízfolyást, körülhatárolni a vízgyűjtőt stb.) és tájékozódni kell. Meg kell ismerni térképről a vízrendszert, ut és vasúthálózatot, községek, majorok elhelyezkedését, tájékozódni kell a főbb művelési ágakról (rét-, legelő; szántó; szőlő; erdő), és már a térképen - a terepalakulat függvényében meg kell határozni azokat a helyeket, ahol a völgy - szűkület, kanyarulatok sűrűsödése, vagy más olyan az általánostól elütő jelenség tapasztalható, ami a későbbiekben esetleg az egész munkát valamilyen szempontból meghatározza. A rétegvonalas térképen kívül célszerű - legalább betekintésre - be- 6 -
