Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

Patakszabályozás

8-10 m3-t meghaladja, célszerű a helyszinrajz méretarányát 1:2000 vagy 1:2880, esetleg 1:1000-ben megválasztani. A méretarányt a rendelkezésre álló alaptérkép figyelembevételével kell meghatározni.

Belsőségekben, ahol igen sok részletet (ház, kerités, kút stb.) kell a tervezésnél figyelembe venni, a helyes méretarány 1:500. Ezen a helyszín - rajzon már minden részlet ábrázolható, ami a tervezésnél elengedhetetlenül szükséges.

Helyszinrajzok birtokában kerülhet sor a helyszinrajzi vonalvezetés megtervezésére. A helyszinrajzi vonalvezetést - a patakszabályozás céljának megfelelően - ivekkel és egyenesekkel kell megtervezni. Irányelvként a következő fő szempontok szolgálnak:

a) Ellenkező értelmű ivek vagy ivek ésegyenes szakaszok kövessék egymást, de sohasem azonos ivek.

b) A kanyarulati sugár csak igen indokolt esetben csökkenhet 100 m alá, de 50 m alá patakszabályozásnál ne menjen a tervező..

c) Túl nagy sugaru iveket se tervezzen a tervező, mert a patakokban levő néhány liter kisviz úgy viselkedik mintha egyenes szakaszban folyna. Tehát minél kisebb a patak kisvizhozama, a maximális sugár annál kisebb legyen.

A rögzitett uj nyomvonalon meg kell állapítani a szabályozott meder tényleges hosszát.

Kisebb vízfolyásoknál, ahol az alapvonal és a tervezett tengely hosz- szainak eltérése 1 -2%.-on belül van, elegendő az alapvonalat szelvényeznf, és a tengelyvonal sarokpontjainak kitűzési adatait megadni az alapvonalhoz képest.

Nagyobb vízfolyásoknál azonban, ahol az eltérés nagy, a tengelyvonalat kell szelvényezni, és a tervben csak ezt a szelvényezést megadni. Numerikusán felvett alapvonal esetében a tengelyvonal sarokpontjait koordinátákkal kell megadni, és a szelvényezést az ivadatok segítségével számítani. Már ezért sem célszerű a geodéziai felvételi anyagot kihúzni, mert igy a keresztszelvényekről az alapvonal szelvényezését le kellene vakarni.

A helyszinrajzi vonalvezetésnél a mezőgazdasági földterületeket túl - zottan igénybe venni törvényellenes (1961 évi VI. törvény), ezért ennél a tervezési résznél a maximális gondossággal kell eljárni.

33.23. Magassági vonalvezetés

Amig a helyszinrajzi vonalvezetés általában valamilyen külső körülmény miatt adva van, vagy csak kevés variáns jöhet szóba, a magassági vonalvezetést teljes egészében meg kell tervezni.

Az előzetes térképi tájékozódás, helyszínen szerzett tapasztalatok- 15 -