Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

Patakszabályozás

alapján ki kell választani azokat a helyeket, ahol a meder fenékvynala valamilyen oknál fogva kötött. Ilyen hely lehet egy eróziós küszöb, régebben megépitett költséges műtárgy, egy belsőségi szakasz, vagy olyan hosszabb mederszakasz, ahol a meder jelenlegi vizemésztőképessége megfelel a tervezett kiépítésnek stb. Ezek általában azok a helyek, melyeket célszerű kiindulási pontul választani.

A helyszínén járva megállapítottuk, hogy a vízfolyás bizonyos szel - vényei környezetében eróziós küszöb van (pl. Ipoly Ipolydamásdnál, Csá- szárviz Pátkánál a római gátnál). Mindkét helyen a fenéken előtűnik, hosz- szabb-rövidebb szakaszon a szikla. Ezeken a pontokon a meder mélyítése igen költséges lenne, ezért első próbálkozásképpen ezeken a helyeken a fenék vonalát fixnek véve kell megtervezni a vizszint (és nem a fenékvonalat). Hasonló meggondolás alapján első változatkért azon műtárgyak fenékszintjeit is fixnek kell tekinteni, amelyek átépítési költsége is magas (pl. közúti v. vasúti hid), és a rendezéssel elért többletköltség a műtárgy átépítésével aránytalanul megnő.

Az első változat kidolgozásához ismerni kell azt a vízhozamot, melyre a patak medrét ki kell építeni. Amennyiben más nem indokolja, az e tárgyban elvégzett gazdaságossági számítások szerint külsőségekben a patak medrét a 10%-os valószínűségű árvizhozamra, belsőségekben, ha épület nincs veszélyeztetve, általában a 3%-os, épületek veszélyeztetése esetén 1% -os árvízre építendő ki a patak. A kiépítés mértéke tehát gazdaságos - sági kérdés. A külsőségi területen általában még ez a kiépítés gazdaságos. Minél értékesebb az árvizektől mentesített terület, annál nagyobb kiépítettség gazdaságos. Szélső esetben pl. Szeged város esetében a város főtere kb. 3 méterrel fekszik a Tisza maximális árvizszintje alatt; igy a városi körtöltéssel védett terület értéke milliárd nagyságrendű, az ármentesités pedig 10 millliős nagyságrendű. Ez esetben az ármentesitéssel elhárított kár nagyságrendjéhez képest a védmü kiépítése elenyésző összeg, itt, ilyen viszonyok között a város ármentesitése "mindent megér".

Ellenkező esetben pl. a Kerka ártere rét terület. Ez esetben már számítható, hogy a rendezés arányban van-e a kapott eredménnyel. A gazdaságossági számitás részletezése a 33.28 fejezetben található, a meggondolás azonban szükséges a kiépítés mértékéig.

A kiépítési vízhozam kiszámítása, amely tulajdonképpen _a szabályozási célt jelenti, a hidrológiai tanulmány, vagy ha ilyen nem készült, az előmunkálatok feladata. Ennek kapcsán különböző keresztszelvényekre kell meghatározni a vízhozamot, azokra a helyekre, ahol lényeges mellékvíz- folyás betorkollik.

így a magassági vonalvezetéshez két támpont áll rendelkezésre, a fenékvonal "fix" pontjai, és a vízhozam változások helyei. Ezek figyelembevételével kezdődik meg a tervezés.

A magassági vonalvezetés a vizszint megtervezését jelenti és nem a fenékvonalét. Patakszabályozásnál a vizszint a terep szintjében tervezzük,- 16 -