Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

Patakszabályozás

meg jól az előző szabályozáskor, s igy a rendezés után 10-20 évvel vissza­állt az eredeti állapot. Ez esetben az elragadó erő nagyobb volt, mint a me­der anyagának kohéziója, a meder elfajult. Mérlegelni kell, sőt kritikus esetben esetleg számitással is ellenőriz­ni kell, hogy a patakszabályozás folytán a befogadó nem kerül-e hátrányo­sabb helyzetbe, A szabályozás következtében az árvizcsucs növekszik, ez veszélyt jelenthet az alsó vagy befogadó mederre, ha annak kiépitése nincs összhangban a szabályozással (1. 1. ábrát). Ezen alapvető feladatok tisztázása, a szabályozás céljának részletes rögzítése után indulhat meg a szabályozási munka. 332. Tervezés A tervezés az előmunkálatok c. fejezetben tárgyalt kiinduló adatok birtokában indul meg. A tervező ismeri a szabályozás célját, tárgyát, tisz­tában van az előzményekkel és a helyszint is ismeri. Ezek után az első feladat a geodéziai felvétel. 33.21. Geodéziai felvétel Ennél a témánál hosszasabban kell időzni. Manapság általánossá vált az a gyakorlat, hogy a geodéziai felvételt és a tervezést más-más szemé­lyek készítik. Ez a gyakorlat azért helytelen, mert a geodéziai felvétel kapcsán lehet a legjobban megfigyelni, a legtöbb tapasztalatot szerezni a völgy jellemző pontjairól, a patakról sőt az egész vízgyűjtőről. Ha a geodé­ziai munkát a differenciált munka miatt más személy végzi, akkor a terve­zőnek részletes felmérési utasítást kell készíteni. Ezt természetesen egy alapos helyszíni bejárás előzi meg, amit célszerű a geodéziai munkát vég­ző személlyel együttesen végrehajtani. A geodéziai felvételnek mindig alapvonalra rögzítetten kell készülnie. / , Az alapvonal meghatározása kétféleképpen történhet: grafikusan és numerikusán. A kettő közül - amennyiben az ÁFTH utasításai másként nem rendel - keznek - az alábbi szempontok szerint kell a megfelelőt kiválasztani: Azon patakok mentén, melyek több mellékvizfplyás befogadói, kisa- játitási munka is készül belsőségi szakaszokon, vagy megfelelő alaptérkép nem áll rendelkezésre célszerű numerikus alapvonalat vezetni. Ennek az előnye, hogy a pontok később bármikor pontosan rekonstruálhatók és bizto­san rögzitik a jelenlegi állapotot. Általában a közcélú vízfolyások mentén a numerikus alapvonal kívánatos.- 11 -

Next

/
Thumbnails
Contents