Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
Patakszabályozás
Helyi jelentőségű vízfolyások mentén megfelelő az alapvonalat grafikus módszerrel rögzíteni. Az alapvonal sarokpontjait jő kővel állandósítani. Az alapvonal elhelyezése úgy történjék, hogy a szabályozás után is feltalálhat ők legyenek a pontok. Igen jő módszer 1-2 km-ként nagy 50-80 kg súlyú követ is elhelyezni, ezt a földművelő munkagépek már csak ritkán rongálják meg, igy elérhető, hogy bizonyod távolságonként az alapvonal mindig feltalálható legyen. Műszaki szempontból az alapvonal sarokpontjait úgy kell elhelyezni, hogy az a tervezett medervonalhoz alkalmazkodjék, ezért mindenképpen kívánatos, hogy az alapvonal elhelyezése előtt a tervezendő medertengely vonala már közelítőleg ismert legyen. Célszerű, ha a kitűzésnél a tervező személyesen is közreműködik. A sarokpontok távolságát az AFTH előírásai szabják meg, általában 100-300 m között változik a mérési módszer függvényében. Ezen kívül egy-egy kanyarban segédalapvonal is vezethető. Az alapvönaf meghatározása geodéziai feladat, azzal e tárgykör nem foglalkozik. A részletes mérés fő vízügyi szempontjai a következők: A hosszmérést a lefektetett alapvonalon, segédalapvonalon kell végezni úgy, hogy az a tényleges hosszat minél jobban megközelítse. A keresztszelvényeket külsőségben 50-100 m-ként, belsőségben 10-50 m-ként kell felvenni mindig a tervezett szabályozási vonalra közel merőlegesen. A keresztszelvény ferdeségét az alapvonalon valamilyen módszerrel (szög, talppont stb.) rögzíteni kell. Igen célszerű tehát, ha az alapvonal közel párhuzamos a szabályozási tengelyvonallal, mert akkor a keresztszelvények az alapvonalra merőlegesen vehetők fel. A keresztszelvények hossza a szükségnek megfelelően 10-100 m is lehet. Itt kell figyelembe venni a tervezett állapotot és olyan hosszú keresztszelvényeket kell felvenni, hogy pótmérésre ne legyen szükség. Átlag 1 km-ként, de minden belsőség fölött és alatt, továbbá a völgyet keresztező közutak és vasutak mellett 1-1 völgy szelvényt kell felvenni, amely az egyik magasparttól a másikig terjed. (Magaspart alatt kell érteni azt a pontot, ahol a terep kb. 3-4 m-el magasabb, mint a patak partja és távolabb sincsen mélyebb pontja a völgynek.) A patakon található minden műtárgyat részletesen fel kell mérni, róluk vázlatot és lehetőleg fényképet is kell készíteni. A vázlaton fel kell t ünt etni : Hidaknál: Az alapvonal szelvény számát az ut tengelyében; a vízfolyásra merőleges szabad hidnyilást a hídszerkezet pályaszintjét a hídszerkezet alsó élét a pillérek alapozási mélységét (megásás, előző terv!)- 12 -
