Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

Patakszabályozás

zel szemben az a tevékenység, amikor a medret a viz alakítja ki a mesterségesen épített miivek hatására.)

331. A szabályozás általános szempontjai

A patakszabályozás szükségességét általában egy-egy azonos jellegű igény indítja el. A patak völgye el vizenyősödön, vagy egy belsőség érdekében szükséges a rendezés, vagy más mesterséges létesítmény forog veszélyben a patak rendezetlensége folytán gyakran jelentkező medren kívül lefolyó árvizek kártétele nyomán. Ezen szabályozási igény alapján nem lenne helyes csak a közvetlenül kiváltó okot helyileg orvosolni, mert igy csak elvétve lehet eredményt elérni. A "tüneti kezelés" helyett az egész patakvölgyet vizsgálat alá kell venni és a rendezést az egész völgyre, szükség esetén az egész vízgyűjtőre is ki leli terjeszteni.

Már a rendezés ezen "problémafelvető" stádiumában meg kell vizsgálni a rendezés várható hatását. Ehhez ad kitűnő segítséget az előmunkálatokkal kapcsolatos előző tervek áttanulmányozása. Igen gyakori eset, hogy a patakot ebben az évszázadban már kétszer-háromszor rendezték, de egy idő után a meder megint feltöltődött, a patakszabályozás csak tüneti kezelés volt. Ezen újabb tervbe vett rendezés is csak ideig-óráig lesz eredményes, mert a rendezéssel kapcsolatban a feliszapolódás okát is meg kell szüntetni. Ezt a tárgykört a 36. fejezet tár jyalja.

Igen gyakori ennek ellenkezője is, amikor az esést nem választották

Gl m3/s

1. ábra

Szabályozás hatása a vízjárásra - 10 idő (nap)