Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

Patakszabályozás

c

32.32. Ha a vízrendezéshez tartozó vízgyűjtőterület kisebb, mint 200-250 km2, akkor általában nem érdemes hidrológiai tanulmányt készíteni, mert a rendelkezésre álló adatok ezt nem teszik lehetővé. Ez eset - ben - ha más adat nincsen - hidrológiai tanulmány helyett más módszerrel is eredményes a főbb hidrológiai adatokat meghatározni. Ez lehet hidrológiai analógia, árvízi nyomok felhasználása., árvízi képlet stb.

Az igy megállapított vízgyűjtőterület nagysága tapasztalat szerinti önkényesen megállapított érték, amit mindig a munka tárgyának és célja - nak ismeretében egyedi mérlegeléssel kell a határesetekben eldönteni.

A tervezéshez az előmunkálatok során a következő kiinduló adatokat kell meghatározni:

a) Vízgyűjtőterület nagysága. Rétegvonalas térképről - vagy Hidrológiai Atlaszból - meghatározható.

b) Mértékadó vízhozamok. Kisebb vízgyűjtőterületnél (tehát esetünkben) megbízható értéket ad megfelelő mérlegelés után a VIZITERV 23. sz. segédlete: "Kisvízfolyások árvízi hozamának számítása". Ez tapasztalati, mért és számított adatokra támaszkodva a vízgyűjtőterület függvényében adja a különböző valószínűségű ár viz hozam okát. Meg kell adni a 10, 3

és 1%-os valószínűségű árvizhozámokat szükség esetén több szelvényre is.

c) A beszerzett talajmechanikai feltárások és helyszíni bejárás eredményeképpen állást kell foglalni a rézsűhajlás és a rézsüláb biztositó burkolat kérdésében.

(JL'

d) Meg kell adni az egyes vízfolyások kategória szerinti megoszlását.

e) A vizikönyv adatai alapján meg kell pontosan adni az egyes vizhasz - nálatok helyét, a használat módját és a tervezésnél és építésnél figyelembe veendő létesítményeket, jogokat (pl. engedélyezett duzzasztási szint stb.).

A leirt előmunkálatok után - melyekre,ismét kell hangsúlyozni, a feladat nagyságrendje szerint van esetileg szükség - indulhat meg a felsorolt vízgazdálkodási ágakban először a tervezés, ezt követően a kivitelezés és üzemelés.

33. Patakszabályozás

Patakok alatt azokat a vízfolyásokat értjük, melyeknek medrében természetes állapotban mindig folyik viz, és patakszabályozás alatt pedig általában azt a vízfolyás hossza menti tevékenységet, amikor a viz vezetésére szolgáló medret mesterségesen alakítjuk ki. (A folyószabályozás ez* ’ *í- 4*'.’ ***•- 9 -