Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)

4. Az összegyülekezési elméletek megjelenése

- 9 ­megállapításénak inkább külföldi kutatók által megfogalma­zott változatait vették is át és fejlesztették tovább. A dinamikus lefolyási szemlélet kétségtelenül nála nyert ha­zánkban először tudományosan szabatos megfogalmazást. Ennek inspiráló hatása később hozzájárult ugyan e szemlé­letnek a belvízzel kapcsolatos általános térhódításéhoz, ő maga a belvizet illetően fenntartással élt. Meglátta, hogy a belvíznél valamilyen módon egyszerre jelentkeznek a sta­tikus és dinamikus elemek, és ezért az összegyülekezési folyamat jellegét tükröző alkotórészekkel egészítette ki az akkor még uralkodó statikus szemléleti módot. A belvi­zet jellemző számos jelenségre felfigyelt, igy az össze- gyülekezésében egyaránt megjelenő felszíni és felszinalatti mozgási és tározási mozzanatokra, a torkolati szivattyúte­lep és a gyűjtő-hálózat egybehangoltsági problémáira - ha az ezekkel kapcsolatos kérdéseket egyszerűsítve fogta is fel. Nem kutatta részletesebben, hogy éppen az emlitett mozgási és tározási mozzanatok hogyan alakítják ki a belviz összegyülekezésének különleges törvényszerűségeit, sem pe­dig azt, hogy az egybehangolatlanul működő belvizrendszer problémája nem több-e "tulságba vitt takarékosság"-nál. E problémák létezésének felismerése azonban csakúgy hozzá­járult a belvizi hidrológia elméletének további fejlődésé­hez, mint tudományos megállapitásai tették. 4.2. Kenessey Béla munkássága Kenessey Béla munkássága már egyértelműen a dinamikus szemléletet tükrözi; semmi különbséget nem tesz a hegy- és, domb és síkvidéki vízgyűjtők összegyülekezési folyamatát il­letően. "Az árvizek számítása csapadékból" c.alapvető munká­jában Í3l ő is osztrák /Pascher/, svájci /Lauterburg/ és ba­jor /Specht/ kutatók eredményeiből indul ki,és az azok által kialakított szerkezetű csapadék-összefüggéseket és lefolyási tényező képleteket vezeti be hazai viszonyokra. A csapadékot illetően képlete az egynapos csapadékértékekből más időtarta­mú csapadékokhoz tartozó területi átlag kiszámítását teszi le­hetővé. A lefolyási tényezőt illetően Lauterburg nyomás beve­

Next

/
Thumbnails
Contents