Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)
4. Az összegyülekezési elméletek megjelenése
- 9 megállapításénak inkább külföldi kutatók által megfogalmazott változatait vették is át és fejlesztették tovább. A dinamikus lefolyási szemlélet kétségtelenül nála nyert hazánkban először tudományosan szabatos megfogalmazást. Ennek inspiráló hatása később hozzájárult ugyan e szemléletnek a belvízzel kapcsolatos általános térhódításéhoz, ő maga a belvizet illetően fenntartással élt. Meglátta, hogy a belvíznél valamilyen módon egyszerre jelentkeznek a statikus és dinamikus elemek, és ezért az összegyülekezési folyamat jellegét tükröző alkotórészekkel egészítette ki az akkor még uralkodó statikus szemléleti módot. A belvizet jellemző számos jelenségre felfigyelt, igy az össze- gyülekezésében egyaránt megjelenő felszíni és felszinalatti mozgási és tározási mozzanatokra, a torkolati szivattyútelep és a gyűjtő-hálózat egybehangoltsági problémáira - ha az ezekkel kapcsolatos kérdéseket egyszerűsítve fogta is fel. Nem kutatta részletesebben, hogy éppen az emlitett mozgási és tározási mozzanatok hogyan alakítják ki a belviz összegyülekezésének különleges törvényszerűségeit, sem pedig azt, hogy az egybehangolatlanul működő belvizrendszer problémája nem több-e "tulságba vitt takarékosság"-nál. E problémák létezésének felismerése azonban csakúgy hozzájárult a belvizi hidrológia elméletének további fejlődéséhez, mint tudományos megállapitásai tették. 4.2. Kenessey Béla munkássága Kenessey Béla munkássága már egyértelműen a dinamikus szemléletet tükrözi; semmi különbséget nem tesz a hegy- és, domb és síkvidéki vízgyűjtők összegyülekezési folyamatát illetően. "Az árvizek számítása csapadékból" c.alapvető munkájában Í3l ő is osztrák /Pascher/, svájci /Lauterburg/ és bajor /Specht/ kutatók eredményeiből indul ki,és az azok által kialakított szerkezetű csapadék-összefüggéseket és lefolyási tényező képleteket vezeti be hazai viszonyokra. A csapadékot illetően képlete az egynapos csapadékértékekből más időtartamú csapadékokhoz tartozó területi átlag kiszámítását teszi lehetővé. A lefolyási tényezőt illetően Lauterburg nyomás beve