Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)
4. Az összegyülekezési elméletek megjelenése
- 8 vizálló és félig vizálló talajaira nézve lefolyási tényező képleteket határoz meg, megadva az /l/ képletben szereplő a és b együtthatókat. E képletekkel számitja át a korábban meghatározott csapadék-értékeket fajlagos lefolyó vízmennyiségekké. Ami a síkvidéki vízgyűjtőket illeti, megállapításaiban még keverednek a statikus és dinamikus szemlélet elemei. A lefolyó vizmennyiséget ugyan a téli csapadék egy részének a fagymentes napok alatti elvezetéséből származtatja, azonban már tekintetbe veszi a lejtési viszonyokat, és - ami kifejezetten az összegyülekezési folyamat feltételezésére utal, - a vízgyűjtő kiterjedését is. A lejtési viszonyok függvényében táblázatot ad kötött, félig áteresztő és áteresztő talajokról lefolyó belvizmennyiségekre, amelyek értékét a vízgyűjtő kiterjedésétől függő tényezővel javitja. A belvizet úgy fogja fel, hogy "...a viz a talajba szüremkedik és mint talajvíz lassú eséssel húzódik a lecsapoló csatornákba." Hozzáteszi azonban, hogy "huzamosabb ideig tartó esőzés után, ha az esőzés a talaj felső rétegét vizzel telíti, a felszíni csörgedezés is megindul". Figyelemreméltó, hogy már ő is felfigyel egy olyan jelenségre, amely jellemző a helytelenül méretezett belvízrendszerek működésére: "...gyakran megtörtént, hogy a csatorna nem szállíthatott annyi vizet, mint amennyit a csatorna torkolatára épített szivattyútelep képes volt eltávolítani. Ily esetekben a szivattyúzást napjában több Ízben is félbe kellett szakítani, még oly esetekben is, midőn a csatorna felső szakaszán a belvíz több száz holdat elöntött." E jelenséget a szűk méretekkel megépített csatornáknak tulajdonítja. Korbély József nemcsak általában a tudományosan megalapozott felszini hidrológia egyik legnagyobb úttörője volt hazánkban, hanem speciálisan a belvíz hidrológiája terén is ő fektette le a kutatás elméleti alapjait. Plasztikus leírása az összegyűlekezés végbemeneteléről, feltárt csapadék- törvényszerűségei, valamint a lefolyás! tényezővel kapcsolatos vizsgálatai elevenen hatottak a későbbi kutatókra, még ha sok
