Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk
mederbe. Ezért a völgyoldalaknak, ill. völgyfenéknek az árokhoz legalább 5, de átlagosan inkább 10%o keresztirányú esését biztosítanunk kell. Az árkok földmunkája a minimálisan szükséges kézzel végzendő munkákra és az akadályok közötti földkiemelésre tekintettel kb. 80%-ban gépesíthető. Az alkalmazott föld- munkagép típusa függ a talaj minőségétől és az árok mélységétől, valamint szélességétől. Ha valamely okból az árokból kiemelt földet (de csak kivételes esetekben) mégis az árok mellett kell depóniaként elhelyeznünk, akkor legalább 2,0 m széles padkát kell hagyni. A depóniák ne legyenek összefüggőek, hanem azokat lehetőleg 10 m-enként és minden terephajlatban az eredeti térszintig meg kell szakítanunk, a depóniák között összegyülemlő víznek a befogadóba való kártétel nélküli levezetése érdekében. Ezeken a helyeken a partéit le kell kerekítenünk. A depóniák rézsűi 1:1 hajlásnál ne legyenek meredekebbek (4.11. ábra). Végleges jellegű árkok esése 0,2%o-nél kisebb, rézsűhajlása 1:1 -nél meredekebb ne legyen. Műszelvényként általában olyan trapéz alakú keresztszelvényt alkalmazunk, amelynek fenékszélessége legalább 0,50 m. A meder fenék- szélességének megválasztásakor az legyen az irányadó szempontunk, hogy a gyors feliszapolódás elkerülése céljából a kisvizek az árok közepén koncentráltan találjanak levezetést. Az árok mintaszelvényéhez képest a bevágási rézsűben mutatkozó esetleges többlet földkiemelést lazán vissza- töltött földdel nem szabad pótolnunk, mert azt a víz utóbb kimossa. A rézsű pótlása a lépcsősen levágott bevágásba 20 cm-enként visszatöltött és döngölt földanyaggal megengedett, amelyet ezenkívül gyeptégla vagy rőzseborítással is el kell látnunk. Ugyanez vonatkozik a rézsűből kiemelt fatuskók gödrének pótlására is (4.12. ábra). Árkok kivitelezésekor az irányváltozásokat ne szögletesen hanem folyamatosan, minél enyhébb ívekkel kössük össze. Ha az árkok befogadóba való betorkollásánál a küszöbszint 30 cm-nél magasabb, mint a recipiens legalacsonyabb vízállása, akkor torkolati surrantót, aknát vagy fenéklépcsőt képezünk ki (4.13., 4.14. és 4.15. ábrák). Árkok rézsűjében a kivitelezés során olyan gyökérzetet nem szabad bennhagyni, amely kihajthat. Az árkok földmunkáját fagymentes, csapadékszegény időszakban célszerű végezni (június—október hónapok között). A földet az árokból a vízfolyás szerint alulról felfelé haladó sorrendben kell kiemelni a víz zavartalan lefolyása biztosítása érdekében. Árkok földkiemelésekor tekintettel kell lenni a meglevő átereszek küszöbmagasságára és a hidak alapozási mélységére. Megfelelő biztosítás nélkül semmiféle földlépcső sem engedhető meg az árok fenékszintjén, mert azt az első A metszet Felülnézet 4.14. ábra. Úti árok torkolati aknája zápor tönkreteszi (4.20. ábra). A földmedrek fenékszintje legalább 1,0 m-rel magasabb legyen, mint a hidak vagy egyéb műtárgyak alapozásának alsó síkja. Az árkok kivitelezés alatti jó karbantartására különösen nagy gondot fordítsunk, mert az építés során bekövetkezett kimosások, elhabolások, ill. rézsűomlások (4.12. ábra) helyre- állítása és a feliszapolódás eltávolítása a beruházás költségét emeli és a kivitelezés termelékenységét csökkenti. 59
