Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk

A metszet

B metszet

4.15. ábra. Torkolati surrantó

1 beton árokfenék-burkolat; 2 lezáró fog; 3 szűrőágyazat; 4 közúti áteresz homlokfala; 5 vasbeton korlát; 6 előregyártott betonlap-burkolat

4.4. ÁROKBURKOLATOKRÓL ÁLTALÁBAN

A víztelenítő vagy vízelvezető árkokat ott burkolják, ahol:

a) a földmederre megengedett felső határsebességnél nagyobb vízsebességek követkéztéten kimosások (felszíni eróziók) keletkezhetnek (a megengedhető felső határsebességeket lásd a 2.5. és 2.6. táblázatban);

b) a kis esésű árokban előálló csekély sebesség miatt a földmeder állandóan feliszapolódik, tehát gyakran és jelentékeny mértékben fenntartási munkával kell számolnunk (az alsó határsebességeket lásd a 2.6. és 2.7. táblázatban);

c) a meder — tekintet nélkül az áramló víz sebességére — makroporózus talajon halad, és a roskadási zónán belül épületek vagy fontos földművek vannak;

d) a 4.3a. táblázatban (Markó, 1955) megadott földrézsűknél meredekebb hajlású rézsűket kívánunk előállítani;

e) vízzárást kívánunk a vízveszteség csökkentése vagy a természetes talajvízviszonyok megőrzése érdekében (pl. öntöző- vagy ipari vizet szállító árkok).

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előbb említett d) esetben a burkolat már megtámasztó szerkezetként viselkedik, ezért azt földnyomásra méretezni kell. A burkolattal szemben támasztott követelmények az o—e esetben összefonódhatnak.

60