Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk

Földművek árkai és biztosításuk

A felszíni csapadékvíz leggazdaságosabban nyílt árokkal vezethető el, ha a közlekedés ezt megengedi.

Legegyszerűbb az árkot trapéz alakú szelvénnyel kialakítani. Vízemésztés szempontjából kedvezőbb volna a félkör vagy parabola határolású keresztmetszet, mert ezekkel előnyösebb hidraulikai helyzetet teremthetünk. Az ilyen minta- szelvényű medrek létesítése és fenntartása azonban költséges lenne.

Mindaz, amit e fejezetben az árkokkal kapcsolatban ismertetünk, érvényes a kisvízfolyásokra is. A kettő között az a különbség, hogy míg az árok olyan kisméretű természetes vagy mesterséges meder, mely a felszínen jelentkező vizeket időszakonként összegyűjti és elvezeti, addig a kis- folyás olyanfajta természetes vagy mesterséges meder, amelynek hossza kb. 100 km-nél rövidebb, vízgyűjtő területe pedig 1000 km2-nél kisebb. A kisvízfolyás a köznyelvben a csermely, ér, folyás, patak stb. elnevezésű természetes és állandó vízfolyások gyűjtőneve.

Nyílt árkok tervezésekor a következő tervezési irányelveket kell betartani.

1. Az árkot a lehető legrövidebb úton vezessük a befogadóig, ezért a földművekkel való kereszteződés helyén ne riadjunk vissza a ferde átereszek, hidak stb. alkalmazásától.

2. Az adott pénzügyi kereten belül lehetőleg olyan burkolati megoldást válasszunk, amelynek mederérdességi tényezője (3.3. táblázat) kicsi, mert így lesznek kisebbek az árokméretek, és a karbantartási költség is alacsonyabb lesz.

3. Széles fenekű (1,5...2,0 m-nél szélesebb) árkokban a kisvizek mederközépre való tereléséről megfelelő homorú fenék alkalmazásával gondoskodjunk.

4. Az árok keresztszelvényének és hosszirányú esésének változását — a kontrakció vagy vízugrás elkerülése érdekében — folyamatos átmenettel oldjuk meg.

5. A mértékadó nagyvízhozam szintje felett az árok partéiéig legalább 15 cm biztonságot hagyjunk.

6. A rézsűburkolatok lábának megtámasztásáról minden esetben gondoskodjunk.

7. A földmedrek fenekét sohase gyepesítsük.

8. Az árok keresztszelvénye hidraulikailag a legkedvezőbb alak legyen (41—43. oldal).

A 8. pontban foglalt szempont a beruházási költségekre jelentősen kihat.

Vizsgáljuk meg, hogy hidraulikailag milyen árokszelvény a legkedvezőbb.

A nyílt felszínű árok nedvesített szelvényének legkedvezőbb alakja hidraulikai szempontból az lesz, amely azonos szelvénymagasság (h) és adott esés (I) mellett a legnagyobb vízvezető képességet (Q) biztosítja, amelyben tehát adott esés (/) mellett az adott vízhozam (Q) a legkisebb kereszt47