Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk

metszeten (F) folyik le. A legkedvezőbb szelvényalakot pedig úgy kapjuk, ha

Q = Fc/W és

összefüggésekben a legnagyobb hidraulikus sugár (R) mellett a legkisebb nedvesített kerületet (P) biztosítjuk.

A különböző alakú keresztszelvények közül a kör kerülete a legkisebb, ezért a legkedvezőbb hidraulikai megoldást a félkör alakú szelvény biztosítja. Ennek kialakítása azonban — különösen földmedrek esetében — a gyakorlatban nem keresztülvihető, ezért a legtöbb ároknak trapéz alakot adunk.

Adott vízmennyiséghez (Q) felvesszük az árok medrének minőségétől függő sebességet (v), és így a keresztmetszethez (F) jutunk. Az F keresztmetszeti területből és a rézsűhajlásból a szelvény hidraulikailag legkedvezőbb h magasságát, vagy a fenékszélességét a 4.1. táblázat segítségével határozhatjuk meg.

(Lásd a kivitelezés megoldásait a Markó: Földművek, Védelem c. könyvben.)

Példa

Q =0,8 m3/s; v =0,8 m/s; rézsűhajlás 1:1; F =^ = 0,8/0,8 =

= 1,0 mz; a szelvénymagasság /j' = 0,7390/1,0 = 74 cm; vízszintszélesség b' = 2,0920/1,0 = 209 cm; fenékszélesség a' = 0,6120/1,0 = 61 cm.

4.1. A FÖLDM U N KA ÁRKAI

A földmunkák víztelenítésével kapcsolatban rendeltetésük szerint oldal-, talp- és övárkot különböztetünk meg (1.1. ábra).

4.1. táblázat

Segédlet a hidraulikailag legkedvezőbb trapézszelvény számításához, ha a keresztmetszeti terület (F) adott

Rézsűhajlás

g

Szelvénymagasság

h

h'~w

Vízszintszélesség

b

b'~w

Fenékszélesség

a

a' = —~

Vf

Nedvesített

kerület

r-JL

W

1:0,5

0,7590

1,6980

0,9380

2,640

1:0,58

0,7600

1,7550

0,8760

2,630

1:1

0,7390

2,0920

0,6120

2,705

1:1 V*

0,7160

2,2910

0,5030

2,785

1:1 V,

0,6890

2,4830

0,4170

2,905

1:]/3

0,6640

2,6560

0,3560

3,010

1:1 3U

0,6620

2,6700

0,3540

3,020

1:2

0,6360

2,8440

0,3000

3,145

1:2 V.

0,5890

3,1690

0,2270

3,395

1:3

0,5490

3,5020

0,1740

3,645

1:4

0,4850

4,0020

0,1220

4,125

1:5

0,4390

4,3960

0,0770

4,555

Oldalárkot általában a 4.1a. táblázatban (Markó, 1955) közölt legkisebb méretekkel képezzük ki a talaj neme és az elvezetendő víz mennyisége, valamint a fenék esése figyelembevétele nélkül, ha a koronára és a rézsűre hullott csapadékvizet legfeljebb 200 m árokhosszon kell elvezetnünk (4.1. ábra).

A 200 m hosszon összegyűjtött vizet aknás csőáteresszel a völgy felőli oldalra átvezetjük.

A 4.1a táblázat minimális méretei egyben a normál méretek is. A 4.1a táblázat adatainak mechanikus alkalmazása azonban gyakran hibás megoldásokra vezet, és a sablonos tervezés következtében az oldalárokban kimosások vagy fel- iszapolódások keletkezhetnek. Ezek kiküszöbölését teszi

4.11. Oldalárok

Az oldalárok feladata a bevágás koronájára és rézsűjére hullott csapadékvíz elvezetése. Az oldalárkot szabvány-, normálvagy szegélyároknak is nevezik, utak mentén egyszerűen az úti árok vagy vasutak mentén vasúti árok elnevezést is használják, de a leghelyesebb megjelölés az „oldalárok”.

Oldalárokkal vizíeleniten4.1. ábra. Az oldalárokkal víztelenítendő bevágási területsávra hullott csapadékot 200 m-enként a földmű alatt csőáteresszel átvezet j ü k

wmm

min. 3.0 m ,----- H

min 1°/o

f i ....

/ i Keresztiramju vizelvezetesfaknás ' J csőáteresz) legalább 200 m-ként

48