Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás gazdaságossági kérdései
Napjainkig mintegy 300 vízgazdálkodási társulat létesült, amelynek fele mezőgazdasággal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatokat old meg, mig másik fele törpevizmüvek létesítésével és üzemelésével foglalkozik. Éves beruházási volumenjük mintegy 700 millió Ft, Az ismertetett jogszabályok alapján a Társulatok, illetve ilyenek nemlétében maguk a helyi tanácsi végrehajtóbizottságok biztosítják:- az ivóvizellátás és csatornázás főhatósági jogkörbe nem tartozó helyi jellegű feladatainak ellátását, továbbá a közfogyasztás célját szolgáló furott kutak építését, fenntartását és üzemelését. (Esetleg cél vállalatok alakításával)- a helyi jellegű vízrendezéssel felmerülő tervezést, kivitelezést, fenntartást és üzemelést,- a helyi vizkárelháritást, vagyis a vizek kártételei elleni védekezést mindazokon a területeken, ahol az országos rendszerbe tartozó kiépített árviz - illetőleg belvízvédelmi müvek nincsenek,- az országos energiahálózatba be nem kapcsolt vizmüvek létesítését, fenntartását és üzemelését. A tanácsi helyi jellegű vizügyi feladatok irányítása a tanácsi szerveknél működő épitósi- közlekedési- és vizügyi osztályok feladata. Mind a tanácsok vízgazdálkodási működése, mind pedig a vizi társulatok feletti felügyeletet az Országos Vizügyi Főigazgatóság látja el. Vizügyi törvény. Vízjogi engedély A népgazdaság fejlesztése, a lakosság egészségügyi és kulturális szükségleteinek növekedése megköveteli a vizügyi feladatok tervszerű ellátásának és egységes állami irányításának szabályozását. Ezt a szerepet töltötte be a múltban az 1885. XXIII.t.c. az úgynevezett vizjogi. törvény és annak végrehajtási utasítása, valamint a kiegészítő törvénycikkek. Ezek a jogszabályok részben elavultak ugyan, de az 1885. XXIII.t.c. fő vonásaiban még- 104 -
