Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás gazdaságossági kérdései
ma is hatályos, kivéve a szervezeti részt, amelyet az 1060/1953. "Jt.sz. határozat újólag szabályozott. A társadalmi- gazdasági változások ma már azonban megkövetelik, hogy a vízügyek irányítása korszerű rendelkezések szerint i f történjen. Előkészület alatt van a vízügyről szóló u.i törvény. A törvény célja a társadalmi, érdekeknek megfelelően a vízgazdálkodás műszaki és gazdasági tervezése, a vízigények kielégítése, a vizek kártételei elleni védekezés, a vizek, a vizilé- tesitmények tulajdonjoga és használata, a vizi munkák és a vizi- létesitmények megvalósitása, a viz jogi engdélyezés, a vizek védelme, a vízügyi igazgatás, a vizügyi felügyelet, általában a vízügyi feladatok egységes állami irányítása alapvető kérdéseinek szabályozása. A vízgazdálkodás rendjét a vizügyi szervek hatósági jogkörben, elsősorban vlz.iogi engedélyezés utján érvényesítik. A vízjogi engedély határozza meg a vizimunka, illetőleg a viz- használat létesítésének feltételeit és ezzel kapcsolatban az engedélyes jogait, valamint kötelezettségeit. A vizjogi engedély államigazgatási határozat, amelyet a jogszabályban vonatkozó előirt eljárás lefolytatása után az elsőfokú államigazgatási hatóság ad ki. A vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására és a vízjogi engedély kiadására az a vizügyi igazgatóság illetékes, amelynek működési területén a vízimunka (:vízhasználat:) létesül. A vízjogi eljárási szabályokat a 2/1952. (1.8.) Mt.sz. rendelet határozza meg. /- 105 -
