Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
2. Passzív vízmérleg Passziv vízmérleg esetén a hiány kiküszöbölésére vonatkozó tennivalókat kell meghatározni, figyelemmel a következő főbb lehetőségekre: A gazdaságosan kiépíthető felszíni és felszínalatti táro- zási lehetőségek kihasználása. Szomszédos területekről történő vízátvezetés. Vízfolyások csatornázása. Egyes kritikus időszakok mértékadó hasznosítható vízkészletének növelése a felszíni és felszinalatti vizek vegyes felhasználásával. A vízigények kritikai felülvizsgálata. Cv A szennyvizek gondos tisztítása. Szennyvizek tározása és szakaszos lebocsátása. A mezőgazdasági vízhasznosítás fejlesztési tervének módosítása. A vizek minél tökéletesebb többszörös és ismételt felhasználása; vízhasználatok közötti együttműködés fejlesztése. Nagy vizigényű kevésbé gazdaságos, különleges üzembiztonságot követelő ipartelepeknek a területről való eltávolítása (:illetve telepítésük letiltása:). Káros és nehezen tisztítható szennyvizet kibocsátó ipartelepeknek a vízfolyás felső szakaszáról a nagyobb hozamú alsóbb szakaszra való (:át-:) telepítése. Kisebb biztonságot adó (:azaz nagyobb tartóssággal várható:) vízkészlettel való számolás és vizkészlet-szétosztási terv - elsőbbség biztosítása, feltételhez kötött vízhasználatok stb. - összeállítása. Agrotechnikai, agrobiológiai és egyéb módszerek alkalmazása. A vízmérleg Összeállítása nem egyértelmű feladat; a vízmérleg készlet- és igény oldalát is több szempont szerint vei <r;jük számításba.- 88
