Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

Partiszürésü viz

Az alluviólis medreket kísérő durvaszemü pleisztocén-holocén üledékben elhelyezkedő viz, mely utánpótlását döntően a felszini vízfolyásból beszüremkedéssel kapja. Rendszerint a vizfolyásmenti azon keskeny sávban jelentkezik, amelyen belül a vízfolyás vízjárása átlagos évben a talajvizszint ingadozására gyakorlati szempontból lényeges mértékben hat.

Passziv vízmérleg

Az a vízmérleg, mely vízhiányt, vagyis 100%-ot meghaladó kihasználtságot mutat ki. P. esetén a hiány kiküszöbölésére szolgáló tennivalókat kell meghatározni.

Rétegvíz

A mélységi víznek porózus rétegekben elhelyezkedő része, amelynek a felszini vizekből és a beszivárgó csapadékból közvetlen utánpótlása általában nincs.

Talajvíz

Az a földfelszín közelében elhelyezkedő felszínalatti viz, amely a laza üledékes kőzetek szemcséi közti hézagokat összefüggően kitölti, a nehézségi erő uralkodó hatása alatt áll és készlete a felszini befolyásoló tényezők hatására gyakran, közvetlenül érzékelhetően változik.

Tartósság

Valamely megadott időközre vonatkozó statisztikai adathalmazban a megadott értéket meghaladó (vagy nála kisebb' adatok előfordulásának az egész időközhöz viszonyított tartama. Kifejezhető időegységekben (pl. évi 300 nap tartósságu vízállás, vagy 3 hónapnál kisebb tartósságu vízhozam) vagy %-ban (pl. évi átlagban 50% tartósságu, vagyis 182,5 napon át meghaladott vízállás) (l. még Gyakoriság).- 77 -