Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
mennyiség, amelyet a magyar műszaki gyakorlat partiszürésü-, talaj-, karszt- és mélységi vízkészletre oszt fel (l. a megfelelő címszavaknál). Sztatikus vízkészlet a felszínalatti viznek adott tér-részben, adott időpontban található, a mozgásállapot figyelembevétele nélkül meghatározott mennyisége. Ez dinamikus és passziv vízkészletre osztható. Dinamikus Vízkészlet a felszinalatti vízkészletnek az a része, amely természetes állapotában mozgásban van és résztvesz a természetes hidrológiai körfolyamatban. Passziv vízkészlet a felszínalatti vízkészletnek az a része, amely természetes állapotában nincs mozgásban és a hidrológiai körfolyamatban nem vesz részt. 2. (hasznosítható felszinalatti vízkészlet) a felszínalatti viz meghatározott tér-rész határoló felületének kijelölt részén időegység alatt (elvileg meghatározott tartóssággal) kivehető része, amelyet vizháztartási és műszaki gazdaságossági szempontok alapján határoznak meg. Megegyezhet a dinamikus vízkészlettel, de több, vagy kevesebb is lehet annál. Felszíni viz A föld felszínén levő minden (álló- vagy folyó) viz. Felszíni vízkészlet 1. vízfolyásoknál: időben folytonosan változó természetes vízhozamuk* 2. állóvizeknél: a tómederből hosszabb—rövidebb időegység alatt természetes utón viz alakjában távozó, időben változó vízhozam. A F. mindig meghatározott vízfolyás-szelvényekre vonatkozik. Valamely terület F.-e a terület valamennyi vízfolyása (a területhatáron levő szelvényében meghatározott) vízhozamának összege. Gyakoriság Valamely statisztikai adathalmaz valamelyik értékének (vagy meghatározott értéktartományba eső értékeinek) az egész- 74 -
