Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
halmaz tagjai közötti előfordulását kifejező viszonyszám. A nagyság szerint rendezett, megadott időszakhoz tartozó értékek (vagy értéktartományba eső értékek) gyakoriságát folyamatosan összegezve az x értéket meghaladó értékek tartósságához jutunk (l.ott). (Nem tévesztendő össze a valószinüséggel, amely végtelen adathalmazra vonatkozó határérték.) Hasznosítható vízkészlet 1. a felszíni vizeknél: az alap (természetes) készletnek a tározásból, szenny- és használt vízbevezetésből, átvezetésből stb. származó többlettel növelt és a más terület számára fenntartandó, más területre átvezetett, élő- stb. vízmennyiséggel csökkentett értéke, tehát az adott területen vagy szelvényben fel- használásra rendelkezésre álló (részben vízhasználatok céljaira lekötött, részben szabad) elméleti (számított) vízhozam; 2. a felszínalatti vizeknél: valamely területen vagy valamely víztartó egységből a természetes egyensúly lényeges megbontása nélkül gazdaságosan kitermelhető vízhozam. Karsztvíz A karsztos kőzetek (mészkő, dolomit) üregeiben, hasadekáiban tározódott szabadtükrü viz, amely utánpótlást döntő mértékben a csapadékbői és a felszíni vizekből kap (A mélykarsztban tározódott nyomás alatti vízkészletet nem karszt-, hanem mélységi vízként kezeljük.). Kritikus időszak Olyan naptárilag meghatározható időszak, mely alatt vagy a vízkészletek mennyisége és minősége, vagy a vízigények - legtöbb esetben ezek együttesen - vízgazdálkodási szempotból mértékadóan (esetleg szélsőértékben) jelentkezik. Külföldről érkező vízkészlet A vízkészletnek a vízmérleg készítésénél és a távlati tervezésnél különleges gonddal megvizsgálandó része: a külföldi beavat- 75 -