Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.3 Mesterséges hajócsatornák
A jelenlegi elgondolás szerint — amelyet az Országos Vízgazdálkodási Keretterv tartalmaz — a rendkívül kanyargós Sajó-meder csatornázása helyett végig oldalcsatorna létesülne. A tervezett Sajó-csatorna a már megépült csatornaszakaszt felhasználva a Sajó-medertől DNy-ra halad Miskolc irányába. Miskolc és Felsőzsolca között szintben keresztezi a Sajót, majd a völgy bal oldalán vezet tovább. Berenténél ismét keresztezi a Sajót. A csatorna teljes hossza 52,3 km 9 hajózsilippel. A szintben való keresztezés céljára két duzzasztóművet kell építeni. A Sajó-csatorna a Sajó menti iparvidéket köti majd össze a Tiszával. Fő feladata a hajózás, de kedvezően fog hatni más vízgazdálkodási ágakra is. A DUNA—TISZA-CSATORNA A Dunát és a Tiszát öszekötő csatorna létesítésével már 200 éve foglalkoznak a szakemberek. Az első tervek még kizárólag a hajózást tartották szem előtt. Nagyon sok változatot megvizsgáltak, s később már az öntözés és a vízerő-hasznosítás is szerepelt a csatorna feladatai között. A változatok között voltak mély- és magasvezetésű csatornák. A 3.3—4. ábrán az I. jelű változat a Lampl—Hallóssy—Bawer-féle magasvezetésű, csak a hajózás céljaira tervezett csatorna nyomvonvalát, a II. jelű a mélyvezetésű több feladatú csatorna nyomvonalát, a III. jelű pedig a Jolánkay-ié\e, a VIZITERV által módosított csatorna nyomvonalát mutatja. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv ezt a változatot irányozza elő. Ennek a változatnak a hossz-szelvényét a 3.3—5. ábra tünteti fel. 3.3—4. ábra. A Dunát és a Tiszát összekötő csatornák változatai 65 5 Vízfolyások III. (44 324)
