Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.3 Mesterséges hajócsatornák

A tervek szerint a csatornának három fő feladatot kell teljesíteni. Ezek:

1. 200 m3/s vizet vezetni a Dunából a Duna—Tisza közére és a Tisza völgyébe;

2. kétjáratú hajóúttal összekapcsolni a Dunát a Tiszával;

3. csúcsenergiát termelni 113 MW teljesítménnyel.

A csatorna építését a hároméves terv keretében 1947-ben megkezdték. Félszelvénnyel elkészült a Dunaharaszti és Sári közötti első 22 km hosszú szakasza. Ez a csatornaszakasz kettős feladatot lát el: belvizes időszakban tehermentesíti a Duna-völgyi főcsatornát, az öntözési idényben pedig öntözővizet szállít a Duna-völgyi öntözőrendszerbe. Az építkezés egyelőre szünetel. A tervek lehetővé teszik a csatornának az igények alakulása szerinti fokozatos megvalósítását.

A DUNA—TISZA—DUNA-CSATORNA

A mélyvezetésű Duna—Tisza—Duna-csatorna Jugoszláviában 1957 óta épül. Építését 10 évre tervezték. Feladata mintegy 1,5 millió ha bácskai és bánáti terület belvízlevezetése, 360 ezer ha terület öntözése, ipari vízellátás és viziút létesítése. Hossza a bezdáni kitorkollástól a Tiszáig 130 km, a Tisza és a Duna között 143 km. A teljes hossz a meilékesatornákkal együtt 750 km. Csaknem végig hajózható. Öntözésre a Dunából 119 m3/s, a Tiszából 60 m3/s

66

3.3—5. ábra. A tervezett Duna—Tisza-csatorna hossz-szelvénye