Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.2 Vízfolyások szabályozása a hajózás érdekében

zasztó üzembehelyezése után rohamos, de fokozatosan csökken. A duzzasztómű alatti szakasz kimélyülésének időbeli változására Bogárdi nyomán a 3.2—12. ábra nyújt tájékoztatást.

A folyócsatornázás változást eredményez a partok fejlődésében is. A duzzasztómű fölötti szakaszon, kisebb lévén a vízjáték, csökkenni fognak a partszakadások, amelyeket elsősorban a folyóba beszivárgó talajvizek okoznak. A duzzasztómű fölött közvetlenül már csak a talajba fog a víz szivárogni, de a kolmatáció révén idővel az is megszűnik.

3.2—12. ábra. A duzzasztómű alatti szakasz kimélyülésének időbeli változása

A csatornázott folyó partjai az új egyensúlyi helyzet kialakv.lása után állékonyabbak, mint voltak a csatornázás előtt.

Más a helyzet akkor, ha a duzzasztás nem állandó, hanem időnként megszüntetik vagy jelentősen csökkentik. Ilyenkor erős szivárgás indul meg a talajból a folyó felé, ami a partok elfajulását okozhatja. Ez ellen a vízszintváltozás sebességének korlátozásával és partvédő művekkel lehet védekezni. A duzzasztás következtében a folyó szélesebb lesz, ezáltal nagyobb hullámverésre lehet számítani. Maga a hajózás is okoz hullámokat. A partvédő művek ezek ellen is védenek. Erről a kérdésről a 4.483 és az 5.13 fejezetben még szó lesz.

3.235 A folyócsatornázás hatása a folyó jégviszonyaira

9 A duzzasztott víztér, a lassú vízmozgás segíti a jégképződést. Ezért a csatornázott folyószakaszokon gyakrabban és hosszabb időn át kell jégre számítani. A 3.2—13. ábra a jégbeállás és a jégmegszűnés valószínűségének eloszlási görbéit mutatja be a tervezett nagymarosi vízerőmű bőgőjére vonatkozóan. Az ábra feltünteti még a jég megállásának való54