Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.2 Vízfolyások szabályozása a hajózás érdekében
tást igényel a hajózás, amelynél télen üzemszünet van, továbbá a csúcsüzemű vízerőmű, amelynél a víz lebocsátása szakaszos. Azoknál a vízlépcsőknél, amelyeknek a duzzasztási szintje a legnagyobb vízszint alatt van, az évi hordalékszállítás legnagyobb részét kitevő árvízi hordaléktömegek szabadon jutnak tovább. A bögék feltöltődése, illetve a medermélyülés várható mértékének meghatározása a folyócsatornázás tervezésének fontos feladata. A vonatkozó számítási módszerek — amelyekkel itt részletesen nem foglalkozunk — meglehetősen bonyolultak, s minden szempontból megbízható módszerünk tulajdonképpen még ma sincs. A feltöltődés számszerű jellemzéséhez mindenekelőtt az új egyensúlyi helyzet kialakulásáig várható teljes feltöltődést (V') kell ismerni. Bogárdi az általa levezetett b = ß- dg0’882 mederállandósági tényező segítségével határozza meg az új egyensúlyi állapothoz tartozó mederméreteket. Az új mederméret és az eredeti tározótérfogat különbsége adja a teljes feltöltődést. A képletben dg az átlagos szemátmérő, ß a mozgásállapotra jellemző tényező, amelynek értéke a nyugalmi állapot határán: 550. 52 3.2—10. ábra
