Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.2 Vízfolyások szabályozása a hajózás érdekében
Folyócsatornázásnál megváltozik a folyó hidraulikus tényézői között fennálló egyensúlyi helyzet és ezzel a hcrdalékviszonvok egyensúlya is. Más irányú változások következnek be a vízlépcsők feletti és az alatta levő folyószakaszokon. A duzzasztómű felett a kisebb esés és a lecsökkent sebességek következtében a szállított hordalék egy része le fog ülepedni. Itt tehát fel- töltődések várhatók, amelyek akadályt képezhetnek a hajózás számára, másrészt csökkentik a tározóteret. A duzzasztómű feletti hordaléklerakódások következtében viszonylag kevesebb hordalékot szállító víz érkezik az alsó bögébe. A hordalékától részben megszabadított víz szállítóképességének megfelelően újabb hordalékmennyiséget vesz fel. A duzzasztóművek alatt tehát a meder mélyül, ami a folyószakasz elfajulásához vezethet, a kimosott hordalék pedig az alsó böge feliszapolódását segíti. Ez a medermélyülés nem azonos a műtárgy közvetlen környezetében — az utófenék nem kielégítő volta miatt — keletkező kimélyülésekkel. Ezek az utófenék után keletkező rövid és sokszor nagyon mély, kivételesen 15 -4- 20 m-t is elérő, kiüregelődések. A medermélyülések viszont csak 1—2 m nagyságrendűek, de 10 -r- 20 km távolságra is kiterjednek. A medermélyülés üteme nagymértékben függ a meder anyagától. Másképpen következnek be a mederváltozások a folyócsatornázás legfelső bőgőjében, és másképpen a közbenső bögékben. A legfelső bőgőben a duzzasztás határán a durva hordalék — a görgetett hordalék és a lebegtetett hordalék durvább szemcséi — hordalékkúp formájában lerakódik. A lebegtetett hordalék legnagyobb részét a víz magával viszi a böge alsó, nagy mélységű szakaszára, ahol a leülepedő hordalék a tározóteret feltölti. A durva hordalékból meredek hordalékfallal kialakuló hordalékkúp sem stabil, hanem fokozatosan előrehalad, miközben a leülepedett iszapréteget fokozatosan kiszorítja a tározótérből. Az iszapot a víz ismét magával ragadja, s ezzel a lerakodott hordalék fokozatosan kicserélődik. A meder feltől tődésének megfelelően a vízszint is állandóan emelkedik. A duzzasztás határán kialakuló hordalékkúp hajózási akadályt okoz, ezért időnként kotorni kell. A megváltozott hordalékmozgásnak megfelelően új egyensúlyi helyzet alakul ki. A fenékvonal is — a duzzasztási görbéket követve — lépcsős lesz (3.2—10. ábra). A hordalékviszonyok alakulását jelentősen befolyásolja a duzzasztás magassága, továbbá az is, hogy állandó-e a duzzasztás vagy időszakos. Általánosságban megállapítható, hogy annál nagyobb lesz a felisza- polódás, mennél közelebb van a duzzasztási szint a legnagyobb természetes vízálláshoz. Az alacsony duzzasztóművek alig befolyásolják a horda- lékmozgást. Állandó duzzasztásnál gyorsabban töltődik fel a böge, időszakos duzzasztásnál pedig a hordalék jelentős része csak átvonul a bogén, sőt az átfolyó víznek még öblítő hatása is lehet. Időszakos duzzasz3.234 A folyócsatornázás hatása a hordalékmozgásra 4* 51
