Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.2 Vízfolyások szabályozása a hajózás érdekében

Ezek mellett az általános érvényű megállapítások mellett még számos más, a helyi viszonyoktól függő járulékos előny adódhat a víziutak létesítésével kapcsolatban.

A víziutak térkitöltő szerepét mutatják azok a vizsgálatok, amelyeket a Német Szövetségi Köztársaságban végeztek. Megállapították, hogy 1962-ben a víziutak körzetében az iparban km2-enként 2,9-szer annyi személyt foglalkozhattak, mint más körzetekben.

Azok az előnyök, amelyek az üdüléssel kapcsolatosak, számszerűen nehezen értékelhetők, mindenesetre korunkban jelentőségük egyre fokozódik. Hollandiában pl. a Rajna deltájával kapcsolatos tervekben naponta és személyenként 3 holland Ft-tal értékelték azt a lehetőséget, hogy a turisták felkereshetik a mesterséges vízpartokat.

3.2 VÍZFOLYÁSOK SZABÁLYOZÁSA A HAJÓZÁS ÉRDEKÉBEN

Természetes állapotában kevés vízfolyás hajózható. Még ha a méretei általában megfelelnének is a hajózás követelményeinek, egyes szakaszokon akkor is szükség lehet a szabályozásra. A minden tekintetben megfelelő hajóút folyószabályozással vagy folyócsatornázással alakítható ki. Bizonyos körülmények között a vízhozamok szabályozásával (tározás) is javítani lehet a hajózási viszonyokon. A hajóút fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

3.21 FOLYÓSZABÁLYOZÁS (KISVÍZI SZABÁLYOZÁS, KOTRÁS)

A mederszabályozás feladata olyan középvízi meder kialakítása, amely a víz- és hordalékmozgás szempontjából egyensúlyban van, és biztosítja a jég zavartalan levonulását. A jól végrehajtott középvízi szabályozás hatására a kisvízi meder is kedvezően alakul, amelyben az ún. hajózási kisvízszintnél is rendelkezésre áll a hajózáshoz szükséges gázló- mélység és hajóútszélesség. Ellenkező esetben további folyószabályozási munkákat — kisvízi szabályozást — kell végrehajtani.

A hajózás érdekében végrehajtandó kisvízi szabályozás lényege:

a) a mellékágak lezárásával egységes meder kialakítása;

b) a kisvizek összeszorítása keresztirányú művekkel, s ezzel a szükséges hajóútmélység kialakítása;

c) az éles kanyarok enyhítése, ill. átvágással a túl éles kanyarok megszüntetése;

d) a kialakult sodorvonal és hajóút állandósítása.

A korlátozás nélküli vízi szállítás biztosítása folyószabályozással jelentős összegeket igényel. Ezért a vízjárási viszonyok, a szállítási igények és a hajózás érdekében szükséges szabályozási költségek figyelem- bevételével kell megállapítani azt a legalacsonyabb vízszintet, amelynél a hajózás számára szükséges vízmélység szabályozással még biztosítható.

44