Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés

c) ipari tv,

d) mélységmérők (echolot, echograf).

2. A hajózást befolyásoló adatok közlése:

a) vízállás- és gázlójelző táblák,

b) a KPM által esetenként kiadott „Hajósoknak szóló hirdetmény”,

c) a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet napi vízjárási térképe,

d) a rádió,

ej az előzőekben említett rövidhullámú adók útján.

A radar a hajózási idő meghosszabbításának és a hajózás biztonságának (éjszakai, rossz látási viszonyok közötti, ködben való hajózás) legkorszerűbb eszköze. A radar (rádiólokátor) a radarantenna által irányított rövid impulzusokban elektromágneses hullámokat sugároz ki, amelyek tárgyakba ütközve részben visszaverődnek. A visszaverődés intenzitását növeli, ha a hajóútjelzőket a radar céljának megfelelően alakítják ki. A visszavert hullámokat a vevő a berendezés ernyőjén képpé alakítja át (3.1—13. ábra). A kép térképszerűen ábrázolja a partalakulatokat, megmutatja a vízben levő hajókat, hidakat stb. A kép feltünteti a radarral felszerelt hajót is. A képernyőre vetített mérőkörök segítségével távolság- mérés is végezhető. A hajó menetiránya is kirajzolódik a képernyőn egy fényes, egyenes vonal formájában. A radar képtartománya 10 -j- 10 000 m.

3.1—13. ábra. Radarkép

37