Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés

ZÁHDHf 3.1—12. ábra. A dunai és tiszai víziutakon alkalmazható hajózási módszerek 3.335 Jelző- és irányítóberendezések A hajóút abban az esetben felel meg a hajózás követelményeinek, ha a folyószakaszon közlekedő típusú hajók legnagyobb merüléséhez szükséges vízmélység a szokásos összeállítású hajóvonatok találkozásához és előzéséhez szükséges szélességben — a legkisebb hajózási vízszint esetében is — mindenütt rendelkezésre áll, és az irányviszonyok is meg­felelőek. A biztonságos és gazdaságos hajózás érdekében a) a meder állapotát időnként fel kell mérni, és a mérés eredményeit mélységvonalas medertérképen fel kell dolgozni; bj a medertérkép alapján a hajóutat a helyszínen ki kell tűzni, és folyamatosan helyesbíteni kell; c) a vízi járművek közlekedési rendjét szabályozni kell; d) különböző tájékoztató eszközök segítségével a vízi közlekedést irányítani kell. A vízi közlekedésre vonatkozó előírásokat Magyarországon a Hajó­zási Szabályzat tartalmazza. A HAJÖUTAK KITŰZÉSE, A HAJÖUTAK JELZŐI A hajóútkitűzés a hajóút irányának, szélének és mélységének, vala­mint a hajózási akadályok, korlátozások és hajóműveletek helyének jól látható, egyezményes jelekkel való megjelölése, illetőleg jelzése. A hajóút jelei időbeli rendeltetésük szerint lehetnek nappali és éj­szakai jelek, elhelyezésük szerint parti vagy úszójelek, kihelyezésük idő­tartama szerint állandó és időszakos jelek. Az éjszakai jelek csaknem kivétel nélkül jelzőlámpával ellátott nappali jelek is, így éjjel kevesebb jel állna rendelkezésre, azonban tájékozásul fényszóróval felkutathatok a nappali jelek (vakúszók stb.) is, különösen ha fényvisszaverő felülettel 3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents