Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

4. Vízerő-hasznosítás - 4.4 Kisesésű vízerőművek

3. Fékezőnyomaték

A turbina üzemének leállításakor a kifutási idő csökkentése céljából a generátort lefékezik. Az ebből származó, a forgásiránnyal megegyező fékezőnyomaték, amelyet a födém vesz fel:

M =

GD2 n 374 t

fmkp],

ahol

G a forgórésznek a kerületre redukált súlya [kp],

D a forgórész átmérője [m],

n a percenkénti fordulatszám,

t a fékezés időtartama.

4. Rezgések

A forgórészek és a víz lüktetése az érintkező szerkezetekben rezgéseket hoznak létre. Ezeket a szerkezeteket a rezonancia elkerülése végett 'igy kell kialakítani, hogy önrezgésszámuk megfelelő biztonsággal nagyobb legyen a gépcsoport mértékadó rezgésszámánál. Az önrezgésszám a szerkezetek súlyával és méretével nő.

A vízerőtelep méretezésénél jelentős szerepet játszanak a következő jégterhelések:

1. A dinamikus jégnyomás az úszó jégtáblák ütközéséből.

2. Az összefüggő, de még be nem állt jégmezőnek a szél, a súrlódás, a torlónyomás és a jégtáblák súlyából adódó statikus nyomása.

3. A beállott jégtakaró statikus nyomása hőtágulás hatására.

4. A létesítményre fagyott jég hatása a vízszint ingadozásakor.

5. A jégtáblák koptató hatása.

A jégterhelésből a műtárgyra átadódó erőt az érvényes szabvány szerint kell számítani.

A jég okozta igénybevételek ellen nemcsak a műtárgy kellő méretezésével lehet védekezni, hanem az igénybevételek kifejlődésének megakadályozásával is. A dinamikus igénybevételektől a műtárgyakat merülőfalakkal vagy úszó jégterelőkkel védhetjük meg. A hőtágulás okozta statikus nyomás pedig elkerülhető, ha a műtárgy előtt megszakítjuk a jégtakaró folytonosságát és keskeny szabad vízfelszínt biztosítunk. Ezt lékeléssel, sózással vagy légbuborékos módszerrel érhetjük el.

A vízépítési műtárgyak feszültségeloszlásának ellenőrzésére számos módszert dolgoztak ki. Ezek közül legnagyobb jelentősége a feszültségoptikai kisminta-vizsgálatnak van. A vizsgálat az átlátszó anyagok (üveg, celluloid, plexi, műgyanták stb.) azon tulajdonságán alapszik, hogy a bennük kialakuló feszültségekkel arányosan optikailag kettősen törőkké válnak. Felhasználja továbbá azt a tapasztalati tényt, hogy ezekben az anyagokban a íeszültségi és az optikai főirányok egybeesnek. A mérés

345